Magyarországot kizárják az uniós külügyi döntésekből a kormány Oroszországgal ápolt „túl közeli” kapcsolatai miatt

A helyzetet a Washington Post európai titkosszolgálati jelentésekre hivatkozó friss cikke élezte ki. A lap arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálatok egy megrendezett merényletet javasoltak Orbán Viktor ellen a kormánypárti kampány segítésére. A cikk szerint továbbá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Bár a magyar kormány – többek között Bóka János és Szijjártó Péter – álhírnek és összeesküvés-elméletnek nevezte a leírtakat, a publikáció komoly hullámokat vert. A cikk nyomán több európai vezető, például Donald Tusk lengyel miniszterelnök is nyíltan megerősítette a félelmeket. Kijelentette: régóta tartanak attól, hogy a Magyarországgal megosztott adatok egy része végül Moszkvában köt ki.

Uniós források szerint a bizalmatlanság már jó ideje átírta a diplomáciai gyakorlatot. A tagállamok a kényes kérdéseket gyakran már a hivatalos Külügyek Tanácsa-ülések előtt letárgyalják egymás között. Ilyen témák lehetnek például a szankciós csomagok részletei, vagy az Ukrajnának szánt támogatásokkal kapcsolatos nyomásgyakorlás. Az igazi kockázatot ugyanis az Európai Unió tervezett stratégiai lépéseinek idő előtti kiszivárgása jelenti egy külső szereplő számára.

A gyanakvás gyökerei évekkel ezelőttre nyúlnak vissza. Már 2022-ben kiderült, hogy orosz hackerek hosszú időn át hozzáfértek a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózatához, valamint a bizalmas diplomáciai kommunikációhoz. Ennek hatására a NATO is korlátozta a hírszerzési adatok megosztását Magyarországgal. A katonai szövetség olyan külön csatornákat hozott létre, amelyekhez a magyar fél nem fér hozzá. A szövetségesek ugyanis tartottak attól, hogy a Budapestre eljutó információk olyan politikai környezetbe kerülnek, ahol az orosz kapcsolatok jelentette nemzetbiztonsági kockázat már nem kontrollálható.

Ez a hozzáállás az uniós döntéshozatal más területein is érezteti a hatását. Jelentős szerepet játszott például az Európai Bizottság egyik tervezett hírszerzési egységének elbukásában is. A kezdeményezést többen ellenezték, mivel nem akarták, hogy az összegzett hírszerzési adatokhoz az Oroszországgal és Kínával barátibb viszonyt ápoló tagállamok is hozzáférjenek.

A politikai bizalmi válságot tovább mélyítette a magyar kormány legutóbbi lépése, amellyel megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Ezt többek között a német kancellár, a francia köztársasági elnök és a svéd miniszterelnök is nyíltan bírálta, az európai egységet romboló lépésnek minősítve a vétót.

A mostani ügy igazi súlyát tehát nem önmagában az adja, hogy a magyar féltől titkokat zárnak el. Ennél sokkal fontosabb az a tény, hogy a Magyarországgal szembeni óvatosság az Európai Unió és a NATO intézményesült, immár nyíltan felvállalt működési alapelvévé vált. Ha ez az állapot tartós marad, a valódi döntés-előkészítés végleg a hivatalos fórumokon kívülre tolódik, ami hosszú távon elszigeteli a magyar diplomáciát.

Címlapkép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos, MTI/MTVA