Komoly figyelmeztetést küldött az európai jegybank: rejtett csapda fenyegetheti a teljes pénzügyi rendszert

A szintetikus kockázatátruházási (SRT) ügyletek lényege, hogy a bankok a hitelkockázataik egy részét más szereplőkre hárítják át. Ezzel tőkét szabadítanak fel, ami teret ad a további hitelezésnek vagy az osztalékfizetésnek. Az EKB azonban arra figyelmeztet, hogy ha részben maguk a hitelintézetek nyújtanak forrást ezeknek a befektetőknek, akkor a kihelyezni kívánt kockázat visszakerül a bankrendszerbe. Bár ez a tőkeáttétel magasabb hozamot kínál a befektetőknek, a kockázat ezáltal körkörössé válik.

Pedro Machado, az EKB felügyeleti testületének tagja rámutatott, hogy az SRT-piac fenntartható növekedéséhez valós befektetői keresletre és új szereplőkre van szükség. Ez sokkal fontosabb, mint a tőkeáttétel mesterséges növelése vagy az értékpapírok újracsomagolása. A tapasztalatok szerint a kockázatátruházás után a bankok hajlamosak ritkábban frissíteni az adósok minősítését.

Emellett a kockázatot átvállaló befektetők gyakran már korábban is üzleti kapcsolatban álltak a kibocsátó intézménnyel. Machado ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendszerszintű probléma kialakulásának esélye egyelőre korlátozott, mivel az érintett befektetők tőkeáttétele átlagosan mérsékeltnek számít.

Az SRT-ügyletek mellett az EKB a magánhitelalapokat (private credit) érintő kockázatokat is szigorúbban ellenőrzi. A jegybank részletes adatokat vár a felügyelt bankoktól arról, hogy milyen kapcsolatban állnak a közvetlen hitelezőkkel. A vizsgálatot a szektorban tapasztalt közelmúltbeli piaci feszültségek és a növekvő tőkekiáramlás indokolja. Mindez ugyanis rávilágított arra, hogy a hagyományos bankrendszer ma már túlságosan is szorosan összefonódik ezzel a hatalmas és kevésbé átlátható piaccal.