Végre kézre kerítették a régóta keresett háborús bűnöst: három cinkosa is a bíróság elé áll

Négy embert őrizetbe vettek Belgiumban, közülük hármat előzetes letartóztatásba helyeztek egy olyan nyomozás keretében, amelyben emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök gyanúja merült fel egy kameruni szakadár fegyveres csoporttal összefüggésben - írta kedden a Le Soir napilap a belga szövetségi ügyészség bejelentésére hivatkozva.

A nyomozás - amelyet többek között a norvég és amerikai hatóságokkal együttműködésben folytatnak - az Ambazónia Védelmi Erői (ADF) nevű szervezetet vizsgálja. A csoport Kamerun nyugati, angol nyelvű területeinek elszakadásáért küzd. A belga ügyészség tájékoztatása szerint a fegyveres szervezet több vezetője Belgiumban él. Kamerunban 2016 óta véres konfliktus zajlik a szakadárok és a kormányerők között az ország két angol nyelvű, nyugati tartományában.

Az összecsapásokban legalább hatezer civil vesztette életét. A belga hatóságok szerint Belgiumban élő személyek az ADF vezetéséhez tartozhatnak, és pénzt gyűjthettek a szervezet számára. A szövetségi ügyészség közleménye szerint Belgiumból fegyverek és lőszerek vásárlására gyűjthettek forrásokat, amelyeket Kamerunban támadásokhoz és kivégzésekhez használhattak fel. Az őrizetbe vételekre vasárnap került sor Antwerpenben és a Brüsszeltől északra fekvő Londerzeelben, a flamand Brabant tartományban tartott házkutatások során.

A négy gyanúsított közül hármat az ügyben eljáró vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba helyezett, egyet szabadon engedtek; az ügyészség nem közölte, hogy a szabadlábra helyezést feltételekhez kötötték-e. A szövetségi ügyészség hangsúlyozta: 2025 nyara óta vizsgálja a nemzetközi jogba ütköző bűncselekményekkel kapcsolatban felmerülő gyanúkat, amelyeket 2020 óta követhettek el Kamerunban. A nyomozás részben a norvég igazságügyi hatóságok jelentésére támaszkodik.

Az ADF vezetője, Lucas Cho Ayaba jelenleg Norvégiában van őrizetben, a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat tagadja. Az angol nyelvű közösség a kameruni lakosság mintegy 20 százalékát teszi ki. Az ország nyugati, anglofón többségű északnyugati és délnyugati régiói az első világháborút követően a francia és brit fennhatóság alá került egykori német Kamerun brit részéhez tartoztak.

A terület 1961-ben csatlakozott a függetlenné vált Kamerunhoz, míg egy másik brit fennhatóságú rész Nigériához került. A konfliktus 2016-ban robbant ki, miután az országot 1982 óta irányító Paul Biya elnök kormányzata erőszakkal lépett fel az angol nyelvű régiókban tartott tiltakozások résztvevőivel szemben.