Itt a rangsor, ezeknek az országoknak van a legerősebb hadseregük: elképesztő, melyik áll az élen

A Global Firepower (GFP) nyilvánosságra hozta 2026-ra vonatkozó rangsorát, amely számszerűsíthető mutatók alapján állítja sorrendbe a világ országainak haderejét. Az idei lista legszembetűnőbb eleme, hogy Oroszország szilárd második pozícióba került, miután tavaly még fej fej mellett haladt Kínával az ütőképességi mutatókban.

Az első tíz helyezett között három jelentősebb átrendeződés figyelhető meg. Oroszország nemcsak megelőzte Kínát, hanem számottevően el is húzott tőle: Moszkva 0,0791-es indexértéket ért el, ami alig marad el az éllovas Egyesült Államok 0,0741-es mutatójától. Peking ezzel szemben 0,0919-es értékelést kapott, vagyis a két ország közötti különbség érezhetően megnőtt az előző évi, közel azonos szinthez képest. A rangsorban az alacsonyabb indexérték jelenti a jobb teljesítményt.

Sokan arra számítottak, hogy az ukrajnai háborúban folyamatos veszteségeket elszenvedő orosz haderő helyét Kína veszi át a rangsor élmezőnyében. Ehhez képest ennek éppen az ellenkezője történt. Orosz értékelések szerint az országban jelenleg olyan mértékű katonai és védelmiipari átalakulás zajlik, amely ütemét tekintve felülmúlja más államok hasonló fejlesztéseit.

További változás az élmezőnyben, hogy Franciaország felzárkózott a hatodik pozícióba, megelőzve az Egyesült Királyságot, miközben Japán szintén javított helyezésén, és a hetedik helyre került. A britek így a nyolcadik pozícióba szorultak vissza.

A GFP értékelése alapján a tíz legerősebb haderővel rendelkező állam sorrendben az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Dél-Korea, Franciaország, Japán, Egyesült Királyság, Törökország és Olaszország.

A Magyar Honvédség az 57. helyre került, Marokkó és Kazahsztán közé ékelődve, ami visszalépés a korábbi pozícióhoz képest. Közép-európai összevetésben Ukrajna, Csehország és Románia erősebb haderővel rendelkezik a lista készítői szerint, ugyanakkor a magyar haderő megelőzi a szerb és az osztrák fegyveres erőket.

A GFP módszertana kizárólag mennyiségi mutatókat vesz alapul – például a haditechnikai eszközök darabszámát, a személyi állomány létszámát vagy az ország területének nagyságát. Közben teljesen figyelmen kívül hagyja a minőségi paramétereket, vagyis nem tükrözi a technológiai fejlettséget, a katonák kiképzettségének színvonalát, a vezetési struktúra hatékonyságát vagy a stratégiai fegyverrendszerek képességeit.

A GFP indexe inkább tekinthető statisztikai érdekességnek, mint a valós katonai képességeket tükröző szakmai értékelésnek. A rangsor nem alkalmas arra, hogy megbízható képet adjon egy esetleges fegyveres összecsapás várható kimeneteléről a listán szereplő országok között.