Súlyos, amivel Kínát vádolja Donald Trump: új megindulhat az atomfegyverkezési nagyüzem?

Az Egyesült Államok pénteken azzal vádolta meg Kínát, hogy 2020-ban titkos nukleáris kísérletet hajtott végre. A bejelentés egy nappal az után érkezett, hogy lejárt az USA és Oroszország közötti utolsó nukleáris fegyverkorlátozási egyezmény, a New START, így a világ két legnagyobb nukleáris hatalma először évtizedek óta minden arzenálkorlátozó megállapodás nélkül maradt.

Thomas DiNanno, a külügyminisztérium fegyverzetkorlátozásért felelős államtitkára a bécsi leszerelési konferencián közölte, hogy Washington értesülései szerint Kína 2020. június 22-én, több száz tonna TNT-nek megfelelő hozamú nukleáris robbantást hajtott végre. Állítása szerint a kínai hadsereg úgynevezett lecsatolási technikával próbálta eltitkolni a kísérletet, amely csökkenti a szeizmikus megfigyelés hatékonyságát. Ennek lényege, hogy nagy üreget alakítanak ki a robbantás helyén, így a földrengésszerű jelek jóval nehezebben észlelhetők.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBTO) vezetője, Rob Floyd ugyanakkor cáfolta az amerikai állításokat. Közleményében azt írta, hogy a szervezet globális megfigyelőrendszere az adott napon nem észlelt nukleáris robbantásra utaló jeleket, és az utólag elvégzett részletes elemzések sem tártak fel ilyen eseményt. Floyd hozzátette, hogy a hálózat képes az 500 tonna TNT-nek megfelelő vagy annál nagyobb hozamú robbantások detektálására, és korábban mind a hat észak-koreai kísérletet sikeresen rögzítették.

A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője, Liou Pengjü visszautasította a vádakat. Hangsúlyozta, hogy Kína tartja magát az atomfegyverek első bevetésének tilalmáról szóló politikájához, nukleáris stratégiája önvédelmi jellegű, és változatlanul ragaszkodik a kísérleti moratóriumhoz. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy maga is tartsa be vállalt kötelezettségeit.

DiNanno beszédében jelezte, hogy a New START lejártával véget ér az amerikai "egyoldalú önkorlátozás korszaka". Bár nem mondta ki egyértelműen, hogy Washington növelni készül nukleáris arzenálját, utalt rá, hogy az országnak rendelkezésére állnak olyan tartalék kapacitások, amelyeket az elnök utasítására gyorsan hadrendbe lehet állítani.

A Trump-adminisztráció egy olyan új megállapodást szorgalmaz, amely Oroszország mellett Kínát is bevonná a fegyverkorlátozási rendszerbe. Peking azonban következetesen elutasítja a háromoldalú tárgyalásokat, arra hivatkozva, hogy nukleáris arzenálja jóval kisebb, mint az amerikai és az orosz készletek. Egyes amerikai tisztviselők úgy vélik, a New START kifutása megnyithatja az utat az amerikai arzenál bővítése előtt, ami nyomást gyakorolhat Kínára, hogy végül mégis tárgyalóasztalhoz üljön.