Nagyon súlyos lépésre készülhet Donald Trump: tényleg újabb országot rohannak le?

A pénteki, Maszkatban tartandó találkozó előkészületei fokozott feszültség közepette zajlanak. Az Egyesült Államok jelentős katonai erőket vont össze a Közel-Keleten – Trump szavaival élve egy hatalmas "armadát" –, miközben a térség országai attól tartanak, hogy a helyzet szélesebb körű fegyveres konfliktussá fajulhat.

A tárgyalások annak ellenére folytatódnak, hogy a felek nem értenek egyet a napirendről. Ez önmagában is kétségeket ébreszt a megállapodás esélyeit illetően. Trump korábban kilátásba helyezte, hogy csapásokat mér Iránra, ha nem születik egyezség.

Washington azt szeretné, ha a megbeszélések kiterjednének Irán rakétaarzenáljára és más vitás kérdésekre is, míg Teherán kizárólag a sokat vitatott nukleáris programjára kíván összpontosítani. Egyelőre nem világos, sikerült-e áthidalni ezt a nézeteltérést.

"Az elnök számára a diplomácia mindig az első számú lehetőség, akár szövetségesekről, akár ellenfelekről van szó" – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője. Hangsúlyozta, hogy Trump "nagyon egyértelműen" követeli: Irán semmilyen nukleáris képességgel ne rendelkezzen.

"Szeretné megvizsgálni, köthető-e megállapodás. Ugyanakkor emlékeztetném az iráni rezsimet, hogy az elnöknek – a világ történetének legerősebb hadserege főparancsnokaként – a diplomácián túl számos egyéb lehetősége is van" – tette hozzá Leavitt.

A megbeszélések előestéjén az iráni állami televízió bejelentette, hogy a Forradalmi Gárda egyik földalatti rakétabázisán bevetésre készen áll a Horamsahr–4, az ország egyik legfejlettebb, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétája. A fegyver hatótávolsága 2000 kilométer, és 1500 kilogrammos robbanófej hordozására képes. Az Egyesült Államok ezzel szemben legfeljebb 500 kilométeres hatótávolságot követel Irán rakétáitól.

Trump éles figyelmeztetései és az iráni vezetés válaszcsapásokkal fenyegető nyilatkozatai arra ösztönözték a térség kormányait, hogy megpróbálják csillapítani a helyzetet. Recep Tayyip Erdoğan török elnök közölte: kormánya intenzíven dolgozik azon, hogy megakadályozza az amerikai–iráni feszültség újabb közel-keleti konfliktussá szélesedését.

Egy újságírói kérdésre, hogy Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb vezetőjének aggódnia kell-e, Trump az NBC Newsnak azt válaszolta: "Azt mondanám, nagyon kellene aggódnia. Igen, kellene."

Az öbölmenti arab államok attól tartanak, hogy Irán beváltja fenyegetését, és egy esetleges amerikai támadás esetén a területükön lévő amerikai katonai bázisokat veszi célba.

Kína közben jelezte, hogy támogatja Irán jogát a nukleáris energia békés célú felhasználására, és ellenzi az erővel való fenyegetést, valamint a szankciókon keresztüli nyomásgyakorlást.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán megerősítette, hogy a tárgyalásoknak a nukleáris kérdések mellett ki kell terjedniük Irán ballisztikus rakétáinak hatótávolságára, a Közel-Kelet fegyveres csoportjainak nyújtott iráni támogatásra és az emberi jogi helyzetre is.

Teherán regionális befolyása az utóbbi időben meggyengült. Izrael támadásokat intézett iráni szövetségesei – a Hamász, a Hezbollah, a jemeni húszik és az iraki milíciák – ellen, és megbukott Irán egyik közeli szövetségese, Bassár el-Aszad szíriai elnök.

Az Egyesült Államok több ezer katonát, egy repülőgép-hordozót, további hadihajókat, vadászgépeket, felderítő repülőgépeket és légi utántöltő tartályhajókat vezényelt a Közel-Keletre. Trump figyelmeztetett: "rossz dolgok" történhetnek, ha nem sikerül megállapodásra jutni.