Tényleg megtámadja az USA az Európai Uniót? Hangsúlyos bejelentést tett az amerikai képviselőház elnöke

Elárulta Trump vezető párttársa: tényleg katonai erővel foglalhatják el az európai ország területét?

Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke egy interjúban igyekezett lehűteni azokat az európai aggodalmakat, amelyek szerint az Egyesült Államok akár katonai erővel is felléphetne Grönland ügyében. Kijelentette: Grönland nem amerikai terület, és nincs napirenden katonai megszállás, még akkor sem, ha Donald Trump retorikája ezt időnként sugallja.

Ugyanakkor Johnson megerősítette, hogy Trump az „erő pozíciójából” kíván tárgyalni, és a vámfenyegetéseket addig tartja fenn, amíg nem születik számára kedvező politikai vagy gazdasági megállapodás. Bár a katonai opciót kizárta, az amerikai nyomásgyakorlás ténye világos maradt, ami komoly bizonytalanságot kelt Európában.

Megszólalt az amerikai fenyegetésről a „Trump-suttogó” politikus

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – akit gyakran Donald Trumphoz fűződő jó kapcsolatai miatt „Trump-suttogónak” neveznek – hibásnak tartja az amerikai vámfenyegetéseket. Szerinte a kialakult helyzet nem tudatos eszkaláció, hanem kommunikációs zavarok és félreértések következménye az Egyesült Államok és az Európai Unió között.

Meloni hangsúlyozta a NATO szerepét a feszültségek kezelésében, különösen az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége miatt. Úgy látja, Washington több európai lépést Amerika-ellenesnek értelmezett, ami tovább rontotta a bizalmat, ezért szerinte a konfliktus rendezésének kulcsa a koordinált párbeszéd és a politikai kommunikáció helyreállítása lenne.

Ha ez megtörténik, Putyin lesz a világ legboldogabb embere

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint az amerikai nyomásgyakorlás messze túlmutat egy kereskedelmi vitán. Úgy véli, hogy bármilyen amerikai erőpolitika Grönland körül súlyosan gyengítené a NATO hitelességét, és közvetetten Oroszország pozícióját erősítené a globális geopolitikai térben.

Sánchez arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen precedens Vlagyimir Putyin narratíváját igazolná, legitimálva az orosz lépéseket Ukrajnában. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Trump vámokkal fenyeget több európai országot, amíg nem kap ellenőrzést Grönland felett – ezt azonban Dánia és Grönland vezetése határozottan elutasítja, ami fokozódó transzatlanti feszültséghez vezet.

Kritikus a helyzet: ha Brüsszel most meghátrál, Trump még többet követelhet

A német ipari szereplők szerint az Európai Unió rendkívül kényes pillanat előtt áll. A Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége arra figyelmeztetett, hogy bármilyen uniós engedmény Trump követeléseivel szemben további nyomásgyakorlást válthat ki az Egyesült Államok részéről.

A cikk szerint, ha Brüsszel most meghátrál, az gyengítené az EU alkupozícióját, és hosszú távon kiszámíthatatlanabbá tenné a transzatlanti kapcsolatokat. A német ipar ezért azt javasolja, hogy az EU készüljön fel a „kényszerítésellenes eszköz” alkalmazására, jelezve: nem hajlandó politikai zsarolás hatására döntéseket hozni.

Az asztalra csapott Európa vezető hatalma: „nem hagyjuk magunkat zsarolni!”

Németország egyértelművé tette, hogy nem fog engedni Donald Trump vámfenyegetéseinek. A német pénzügyminiszter szerint az amerikai lépések nem pusztán kereskedelmi vitát jelentenek, hanem nyílt politikai nyomásgyakorlást, amelyre Európának egységesen kell reagálnia.

Franciaország is hasonló álláspontot képvisel: Emmanuel Macron támogatja a kényszerítésellenes uniós eszköz bevetését, amennyiben az USA valóban életbe lépteti a vámokat. A cél az, hogy az EU világos üzenetet küldjön: nyitott a tárgyalásra, de nem fogadja el a zsarolást, sem gazdasági, sem politikai értelemben.

Könyörtelen fegyverrel válaszolhat az EU Trump vámjaira – rendkívüli tanácskozás lesz Brüsszelben

A fokozódó amerikai nyomás miatt az Európai Unió rendkívüli tanácskozást hívott össze Brüsszelben. A találkozó középpontjában az áll, hogy az EU milyen eddig nem alkalmazott, kemény gazdasági eszközökkel reagálhat Trump vámfenyegetéseire.

A döntéshozók szerint az egységes fellépés kulcsfontosságú: az EU akár célzott vámokat vagy más kereskedelmi ellenlépéseket is bevethet. A cikk hangsúlyozza, hogy ez fordulópont lehet az uniós kereskedelempolitikában, ahol Európa nemcsak védekezik, hanem aktívan formálja saját geopolitikai súlyát.