Brutális orosz támadás után óriási a vészhelyzet Ukrajnában: több százezer ember fűtés nélkül maradt

Nemrég számoltunk be arról, hogy új irányt vettek az orosz katonai akciók: az ukrán energetikai létesítmények minden eddiginél jobban fókuszba kerültek, a napokban komoly áramszünetet is okozva Ukrajnában.

Úgy tűnik, ez most tovább folytatódik: az újabb masszív támadássorozat az amerikai közvetítéssel zajló, washingtoni, kijevi és moszkvai tárgyalók második fordulójának előestéjén történt, amely szerdán kezdődött volna Abu-Dzabiban. Az amerikai elnök a múlt héten jelentette be, hogy orosz kollégája beleegyezett az ukrán energetikai létesítmények elleni támadások leállításába – ezt a tűzszünetet a Kreml is megerősítette, de csak néhány napra.

Hétfőről keddre virradó éjszaka az orosz erők 71 ballisztikus és cirkáló rakétát, valamint 450 támadó drónt indítottak egy nagyszabású bombázás során az ukrán légierő közlése szerint. A légvédelem 38 rakétát és 412 drónt semmisített meg.

A DTEK, az ország legnagyobb magánkézben lévő energetikai vállalata közölte, hogy kedden kora reggel két hőerőművet ért találat Közép-Ukrajnában. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a támadás következtében több mint 1170 többemeletes épületben szűnt meg a fűtés.

Volodimir Zelenszkij elnök a bombázást "kifejezetten az energetikai létesítmények elleni célzott támadásnak" nevezte. A főváros mellett Szumi, Harkiv, Dnyipro, Odessza és Vinnicja régiók is támadás alatt álltak.

A nagyszabású orosz támadás órákkal azelőtt történt, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Kijevbe érkezett. Rutte Zelenszkijjel együtt rótta le tiszteletét az elesett katonák előtt a Függetlenség téren, majd beszédet mondott az ukrán parlamentben.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az X-en így reagált: "Ennyit ért Putyin ígérete az amerikai elnöknek."

Zelenszkij a hét elején az európai partnereket hibáztatta a létfontosságú légvédelmi lőszerek szállításának késlekedése miatt, ami miatt országa jelentős hiányt szenved az orosz ballisztikus rakéták elfogására képes elfogó eszközökből. Elmondása szerint Ukrajna nyugati szállítású Patriot rendszereinek nagy része "üresen áll".

Trump a múlt csütörtöki kormányülésen elmondta, hogy "személyesen kérte Putyin elnököt, hogy ne lőjön Kijevre és a városokra egy hétig a... rendkívüli hideg miatt". A Kreml később megerősítette, hogy Putyin csak február 1-ig egyezett bele a kijevi és más területeken lévő energetikai infrastruktúra elleni légicsapások leállításába.

A nagyszabású támadás olyan időszakban történt, amikor az éjszakai hőmérséklet mínusz 23 Celsius-fokra süllyedt. Egy FT-tudósító több nagy robbanást hallott, amelyek végigvisszhangoztak az ukrán fővárosban.

Miközben Kijev a háború eddigi leghidegebb telét éli át, Oroszország kihasználja a hideget, és Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját bombázza. Emberek millióit hagyták fűtés, áram és víz nélkül, ami a 4 millió lakosú fővárost a katasztrófa szélére sodorta.

Az amerikai-ukrán-orosz háromoldalú tárgyalások második fordulója várhatóan szerdán kezdődik, és csütörtökig tart az Egyesült Arab Emírségek fővárosában.