Ki nem találod, hány magyar kattint ilyen tartalmakra a neten: ez az új kikapcsolódás?

Az NMHH megrendelésére készült nagyszabású vizsgálat szerint radikális átalakulás zajlik Magyarországon a vallási médiafogyasztásban. Az eredmények azt mutatják, hogy a vallásos emberek jelentős része már digitális platformokon tájékozódik hitéleti kérdésekben. A gyülekezeti tagok mintegy háromnegyede a közösségi média különböző felületeit használja egyházközségével való kapcsolattartásra.

A 2025 második felében lebonyolított felmérés három módszertani pillérre épült. Először feltérképezték a hitéleti médiumok körét, ezt követően ezer fő megkérdezésével reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatást végeztek, végül pedig 2200 vallásos ember bevonásával online adatfelvétel is készült.

Az adatok szerint a magyarok megközelítőleg harmada sorolja magát az inkább vagy határozottan vallásosak közé. Ez a vallási tematikájú médiatartalmak fogyasztásában is megjelenik. Bár széles körű társadalmi igény nem mutatkozik az ilyen jellegű műsorokra, a lakosság jelentős része mégis rendszeresen, legalább hetente egyszer találkozik vallási témájú médiatartalommal. A kutatás szerint ezeket a műsorokat többnyire semlegesen értékelik, ugyanakkor a pozitív vélemények aránya nagyjából kétszerese a negatívaknak.

Az elemzés legmarkánsabb megállapítása az internetes platformok dominanciája a vallási tartalmak terjesztésében. A közösségi oldalak, az online hírportálok és a videómegosztók vezetik a listát, megelőzve a televíziót is. A digitális közösségépítésben szintén kulcsszerepük van ezeknek a felületeknek: a vallásos emberek 56 százaléka aktívan interakcióba lép a vallási tartalmakkal, 75 százalékuk pedig digitális csatornákon keresztül is kapcsolatban van saját hitközösségével, elsősorban Facebook-oldalakon és weboldalakon keresztül. Ez a tendencia különösen erős a fiatalabb korosztályban és a magasabb társadalmi státuszú vallásos csoportokban.

A felmérés alapján a vallási médiafogyasztók már nem passzív befogadók, hanem aktív, digitálisan jártas és közösségi részvételre törekvő célcsoportot alkotnak. A válaszadók elsősorban az ismeretterjesztő és beszélgetős formátumú vallási programokat hiányolják. Ugyanakkor jelentős érdeklődés mutatkozik azok iránt a műsorok iránt is, amelyek a lelki egyensúly megtalálását, a hétköznapi problémák megoldását és a mentális jóllét kérdéseit vallási nézőpontból közelítik meg.

A kutatásban résztvevők közel kétharmada több reményt és erőt sugárzó, emberi sorsokat bemutató műsorra lenne kíváncsi. Majdnem felük úgy érzi, hogy hiányoznak a kifejezetten keresztény szórakoztató programok. Az istentiszteletek és misék közvetítésének jelenlegi kínálatát a többség elegendőnek tartja, a vallástörténeti műsorok iránt viszont visszafogottabb az érdeklődés.

A vizsgálat konklúziója egyértelmű: a vallási médiatartalmak fogyasztói jól körülhatárolható réteget alkotnak, számukra pedig az internetes csatornák váltak a hitéleti információk és élmények elsődleges forrásává. A jövőbeli tartalomfejlesztés akkor lehet sikeres, ha célzottan, a hétköznapi élethelyzetek vallási értelmezését segítve, a mindennapi problémákra reflektálva szólítja meg ezt a közönséget.