Hamarosan eldőlhet Grönland sorsa: mire készül Donald Trump, békés megoldásra vagy megszállásra?

Szerdára külügyminiszteri szintű találkozót hívtak össze Washingtonban, ahol Dánia, Grönland és az Egyesült Államok képviselői vitatják meg a sziget jövőjét. A megbeszélésen Lars Lökke Rasmussen dán, Vivian Motzfeldt grönlandi és Marco Rubio amerikai külügyminiszter, valamint J.D. Vance amerikai alelnök vesz részt. Rasmussen keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Koppenhága és Nuuk egyaránt arra törekszik, hogy az egyeztetéseket "tárgyalószobába terelje", vagyis közvetlen párbeszédet teremtsen az érintett felek között.

Párhuzamos diplomáciai folyamatként január 19-ére brüsszeli találkozót terveznek Mark Rutte NATO-főtitkár, Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter és a grönlandi külügyminiszter részvételével. A megbeszélés középpontjában az Északi-sarkvidék biztonsági kérdései állnak. A dán védelmi miniszter kiemelte, hogy Koppenhága az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a NATO sarkvidéki jelenlétére.

A német külügyminiszter washingtoni látogatása során igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Johann Wadephul amerikai kollégájával folytatott megbeszélését követően újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: nem tart valószínűnek amerikai katonai fellépést Grönland ügyében. Pozitívan értékelte a közelgő háromoldalú egyeztetést is, ugyanakkor nyomatékosította, hogy a Grönlandot és Dániát érintő kérdésekről az ott élő lakosságnak kell döntenie.

Wadephul a transzatlanti kapcsolatok szilárdságát hangsúlyozva kijelentette, hogy az Egyesült Államok "teljes mértékben szövetségben áll Európával politikai és katonai értelemben a NATO-n belül, és elkötelezett a jog és a szabadság védelme mellett a nyugati világban". Egyúttal arra figyelmeztette az európai partnereket, hogy "ne kérdőjelezzék meg azokat az elkötelezettségeket, amelyeket Washingtonban sem kérdőjeleznek meg" – egyértelmű utalással a NATO kollektív védelmi záradékára. A német diplomata washingtoni útja előtt Izlandon is tárgyalt, ahol Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszterrel az északi-sarkvidéki biztonsági helyzetről egyeztetett.

Miközben a diplomáciai egyeztetések zajlanak, az amerikai belpolitikában radikális javaslat született a grönlandi kérdés rendezésére. Randy Fine floridai republikánus képviselő hétfőn olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva Grönlandot az Egyesült Államok 51. tagállamává nyilvánítaná. "Az amerikaiak nem hagyhatják a jövőjüket olyan rendszerek kezében, amelyek gyűlölik az általunk vallott értékeket, és alá akarják ásni nemzetbiztonságunkat" – fogalmazott Fine. A mindössze kétoldalas dokumentum széles körű felhatalmazást adna Donald Trump elnöknek a Grönland megszerzéséhez szükséges lépések megtételére.

A héten egy kétpárti amerikai kongresszusi küldöttség is Dániába utazik. A delegációt vezető Chris Coons demokrata szenátor hivatala hétfőn jelentette be a látogatást. Tom Tillis republikánus szenátor, a küldöttség tagja hangsúlyozta, hogy a Kongresszusnak egységesen kell kiállnia az amerikai szövetségesek mellett, és tiszteletben kell tartania Dánia és Grönland szuverenitását.