Újabb óriási perpatvar küszöbén áll Magyarország: most aztán igazán fájhat a fejünk a Barátság kőolajvezeték miatt

A Barátság kőolajvezetéken immár harmadik hete nem érkezik orosz nyersolaj Magyarországra és Szlovákiába, miután Lviv környékén orosz dróntámadás érte a vezetéket. Bár a sérült szakaszt már helyreállították, a szállítás továbbra sem indult újra, ami az eddigi leghosszabb kiesésnek számít.

A helyzetre reagálva a Mol hétfőn bejelentette, hogy kezdeményezte a stratégiai készletek felszabadítását, valamint megkezdte finomítóinak tengeri úton történő ellátását. Az első szállítmányok várhatóan március elején érkeznek meg a horvátországi kikötőbe, ahonnan további 5-12 nap alatt juthatnak el a vállalatcsoport finomítóiba.

Az Európai Unió 2022 nyarán hozott embargós rendelkezései az orosz nyersolaj importjára vonatkozóan átmeneti mentességet biztosítanak Magyarország, Szlovákia és Csehország számára a csővezetéken történő szállítások esetében. A rendelet ugyanakkor azt is kimondja, hogy ha a csővezetékes ellátás külső okokból megszakad, az Oroszországból tengeren szállított nyersolaj behozatalát is engedélyezni kell az érintett országokba.

Egy friss tanulmány szerint Magyarország orosz olajfüggősége nemhogy csökkent volna az elmúlt időszakban, hanem még nőtt is: a hazai kőolajimport 92 százaléka érkezett Oroszországból 2022-ben, szemben a 2021-es 61 százalékkal. A Mol ugyanakkor vitatja a tanulmány megállapításait.

A jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú szerepet kaphat Horvátország, hiszen az Adria-kőolajvezetéken keresztül lehetne pótolni a kieső mennyiséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szlovák gazdasági miniszterrel együtt már levélben fordult horvát kollégájához, kérve az orosz kőolaj szállításának lehetővé tételét az Adria-vezetéken keresztül.

A horvát-magyar olajkapcsolatok története azonban korántsem felhőtlen - jegyzi meg a portál. A Mol és a horvát INA közötti felvásárlási ügy, az Adria-olajvezeték körüli tranzitdíj viták, valamint a vezeték kapacitásáról szóló nézeteltérések mind terhelik a két ország viszonyát.

Az Európai Bizottság kedden megerősítette, hogy Magyarország hivatalosan jelezte szándékát az olajszállításra vonatkozó felmentés aktiválására. A Bizottság közleménye szerint "rövid távon azonban nem látunk ellátásbiztonsági kockázatot, mivel Magyarország és Szlovákia is 90 napra elegendő stratégiai kőolajtartalékkal rendelkezik".

A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) adatai szerint jelenleg 96 napnyi tartalékkal rendelkezünk. A Mol jelzése alapján első körben mintegy 250 ezer tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítása válhat szükségessé, ami a teljes nyersolaj készlet közel 40 százalékát jelentené.

A két finomító (Százhalombatta és Pozsony) ellátásához naponta körülbelül 27 ezer tonna importot kell pótolni. A horvát JANAF állítása szerint az Adria-vezeték technikailag alkalmas a szükséges mennyiség szállítására, bár ekkora volumen továbbítására eddig még nem volt példa.

Ha tartósan fennmarad az ellátási nehézség a Barátság kőolajvezetéken, Horvátország az uniós rendelet miatt kénytelen lehet orosz kőolajat fogadni az omišalji kikötőben. Ez lehetőséget teremtene a horvát vezeték kapacitásának valós körülmények közötti tesztelésére is.

Összességében elmondható, hogy rövid távon nem várható ellátásbiztonsági zavar a magyar üzemanyagpiacon, a kieső mennyiség pótolható a stratégiai készletekből. Hosszabb távú kiesés esetén azonban jelentős diplomáciai fordulatra lenne szükség a horvát-magyar kapcsolatokban.