Brutális figyelmeztetést adtak ki: óriási bajt jelez előre az Európában tomboló hőség

Az Európai Unió Copernicus klímaszolgálatának júliusi jelentése szerint az elmúlt hónap Európában 21,12°C-os átlaghőmérséklettel a negyedik legmelegebb július volt a mérések kezdete óta, ami 1,30°C-kal haladja meg az 1991-2020 közötti időszak júliusi átlagát - írja a Euronews.

"Európában, mint gyakran, most is regionális különbségek mutatkoztak" - nyilatkozta Julien Nicolas, a Copernicus vezető kutatója. A hónap rendkívül forró időjárással kezdődött Európa nagy részén, különösen a nyugati területeken, majd a hónap előrehaladtával a hőmérséklet csökkent, és csapadékosabbá vált az időjárás a kontinens nyugati és középső részein.

Különösen kiugró anomáliát jelentett Skandinávia, ahol a hőmérséklet több héten át elérte a 30°C-ot, ami ezen a földrajzi szélességen rendkívülinek számít. Eközben Törökországban 50°C-ot is mértek.

A jelentés egyik kulcsfontosságú megállapítása, hogy globálisan 2025 júliusa 1,25°C-kal haladta meg az 1850-1900 közötti, iparosodás előtti időszak becsült átlagát. Az elmúlt 25 hónapból 21-ben a globális átlaghőmérséklet 1,5°C-kal vagy annál többel haladta meg ezt a szintet.

Felmerül a kérdés: ez azt jelenti, hogy a Párizsi Megállapodás, amelyet minden EU-tagállam ratifikált, és amely a hosszú távú átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5°C-ban korlátozná, kudarcot vallott?

"Ez jelenleg vitatott kérdés" - mondta Nicolas. "Fontos emlékezni arra, hogy a Párizsi Megállapodás egy hosszú távú, 1,5°C-os átlaghőmérséklet-emelkedési határra vonatkozik, amelyet nem szabadna túllépni a klímaváltozás legkatasztrofálisabb és visszafordíthatatlan következményeinek elkerülése érdekében. Amit az elmúlt években láttunk, azok ennek a határnak az ideiglenes átlépései."

A kutató elmagyarázta, hogy a hosszú távú átlag túllépését csak akkor tekintik bekövetkezettnek, ha a szint 20 éves átlagban is meghaladja a határértéket - ez az időtartam alkalmas a klíma jellemzésére és a globális hőmérséklet természetes ingadozásainak kisimítására.

A legfrissebb modellek előrejelzései szerint ez a határérték akár már 2030-ra elérhető. "Ez mindössze néhány év múlva bekövetkezhet, de még nem tartunk ott" - tette hozzá Nicolas. A Copernicus tudósai megjegyezték, hogy a globális hőmérsékleti rekordok jelenlegi sorozata egyelőre véget ért. Lesznek "lehűlési" időszakok, mint 2025 júliusában, amikor a globális átlaghőmérséklet "csak" 1,25°C-kal haladta meg az 1850-1900 közötti becsült átlagot. Ez a klíma természetes ingadozásainak köszönhető.

"De ez a hosszú távú felmelegedési trend tetejébe jön, amely közvetlenül kapcsolódik az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódásához." Más szóval, a klímaváltozás nem állt meg.

A klímakutatók rendszeresen felhívják a figyelmet a felmelegedő világ hatásaira, amelyek Európa minden szegletében tapasztalhatók. Júliusban halálos villámárvizek sújtották Románia egyes részeit, míg Olaszország strandjain szélsőséges hőhullám követelt áldozatokat. Nicolas hangsúlyozta, hogy ez a hosszú távú felmelegedési trend és annak katasztrofális következményei nem fognak egyhamar megszűnni, amíg az üvegházhatású gázok továbbra is felhalmozódnak a légkörben.

Ezért a klímakutatók továbbra is sürgetik az ellenintézkedéseket. "Látjuk az éghajlatvédelmi intézkedések folytatásának sürgősségét az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentése érdekében. És ez egyértelműen olyasmi, aminek nem szabad megállnia" - mondta Nicolas.

Ez akkor is igaz, ha a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodásban meghatározott 1,5°C-os határt túllépjük. "Folytatnunk kell mindent, amit tehetünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, mert ahogy gyakran mondjuk, minden tizedfok számít."