Elképesztő, ami kiderült Ferenc pápa temetéséről: erről már rég rendelkezett az egyházfő

A húsvéthétfőn elhunyt egyházfő temetése történelmi jelentőségű esemény lesz, amely új fejezetet nyit a vatikáni szertartások történetében. "Az én temetésem lesz az új ceremónia főpróbája" – nyilatkozta Ferenc pápa egy 2023-as interjúban, amikor bejelentette a pápai temetések menetrendjének megreformálását.

Ferenc pápa végakaratában a római Santa Maria Maggiore-bazilikát jelölte meg végső nyughelyéül, ami több mint egy évszázad után az első Vatikánon kívüli pápai temetést jelenti. "Méltósággal történjen a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében" – fogalmazta meg kívánságát önéletrajzi könyvében.

A pápai temetések rendjét az "Ordo Exsequiarum Romani Pontificis" liturgikus könyv szabályozza, amelynek új, egyszerűsített változatát Ferenc pápa 2024 áprilisában hagyta jóvá. Diego Ravelli érsek, apostoli ceremóniamester magyarázata szerint a pápa célja az volt, hogy "a római püspök temetésének ceremóniája jobban kifejezhesse az Egyház feltámadt Krisztusban való hitét".

Az egyházfő azt kívánta, hogy a pápai temetések "még jobban azt üzenjék, hogy ez egy lelkipásztor, Krisztus tanítványának temetése, nem pedig a világ egyik befolyásos emberéé." Az új útmutatás az 1998-as kiadást váltja fel, amelyet II. János Pál és XVI. Benedek temetésén alkalmaztak - írta meg a Telex.

A reform részeként Ferenc pápa elvetette a hagyományos hármas koporsót (ciprus, ólom, tölgy) és helyette egyszerű, cinkkel bélelt koporsót választott. Törölte a ceremónia állomásai közül az Apostoli Palotát és az emelvényen történő kiállítást is. A halál megállapításának új helyszíne a kápolna lett, ahonnan a maradványok közvetlenül koporsóba kerülnek.

A pápai megjelenés és temetés egyszerűsítése egy hosszabb folyamat betetőzése. Míg a 19. században és a 20. század elején a pápák megjelenése kifejezetten fényűző volt, a 20. század egyházfői fokozatosan szakítottak ezzel a hagyománnyal. Ferenc pápa reformja három fontos üzenetet hordoz: útmutatást ad utódjának, a katolikusoknak azt közvetíti, hogy "nem felettetek, hanem mellettetek vagyok", a világnak pedig a szerénység és tisztelet fontosságát hangsúlyozza.

Ferenc pápa már megválasztása napján, 2013-ban is a szerénység jelképévé vált. Önéletrajzában felidézte, hogy elutasította a pápai ruházat egyes elemeit: "Méghogy piros cipő? Nem, köszönöm. Ortopéd cipőt hordok, mert enyhén lúdtalpas vagyok." A felajánlott fehér nadrágra pedig azt válaszolta: "nem öltözöm fagylaltárusjelmezbe."

Az egyházfő a pápai lakosztály helyett a szerényebb Szent Margit-házban kért szobát, és pápaságát végig áthatotta a luxus elutasítása. Gyakran okozott fejtörést a biztonsági személyzetnek, amikor váratlanul az emberek közé ment, vagy amikor Rómában titokban kiosont egy lemezboltba.

A Santa Maria Maggiore-bazilika kiválasztása személyes jelentőséggel bírt Ferenc pápa számára. "Abba a terembe költözöm, ahol most a kandelábereket tartják, a Béke Királynője közelében, akitől mindig segítséget kértem, és aki oly sokszor karolt fel pápaságom alatt" – írta könyvében. Az argentin pápát szoros kapcsolat fűzte ehhez a bazilikához, ahol a várost oltalmazó Szűz Mária-ikont őrzik, és ahol utazásai előtt és után imádkozott.

A bazilikában eddig öt pápát temettek el, legutóbb az 1769-ben elhunyt XIII. Kelement. Ferenc pápa halála előtt a vasárnapi Urbi et Orbi áldáson is ebben a bazilikában jelent meg.

Ferenc pápa temetésével is példát mutat a világnak, azt üzenve, hogy ő is egy közülünk. Jelképes gesztus ez egy olyan napon, amikor a világ figyelme a Vatikánra irányul, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a fényűzés hajszolása nem keresztényi cselekedet.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd/MTI Fotószerkesztőség