Félreérthetetlen üzenetet küldött Kijev Putyinnak és Hszi Csin-pingnek: jöhet a fordulat a háborúban?

A hadifoglyok sajtótájékoztatón való szerepeltetése szinte biztosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot. Ukrajna azonban úgy ítélte meg, hogy az ebből származó esetleges hírnévvesztést ellensúlyozza az a tény, hogy két állítólagos elfogott kínai harcost mutathatott be a nyilvánosságnak - írja a CNN.

Kijev számára értékesebbnek tűnt lehetőséget adni nekik a megszólalásra, mint betartani a Nemzetközi Vöröskereszt által is hangsúlyozott előírást, miszerint a hadifoglyokat védeni kell "a sértésektől és a nyilvános kíváncsiságtól" – beleértve a médiától való védelmet is.

Kína mindig is semlegességét hangoztatta az orosz-ukrán háborúban, és rendszeresen figyelmezteti állampolgárait, hogy ne vegyenek részt külföldi konfliktusokban. Ennek ellenére, mivel Peking Moszkva kulcsfontosságú diplomáciai és gazdasági támasza, Kijev szoros figyelemmel kíséri minden lépését.

A katonai egyenruhába öltözött hadifoglyok mandarin nyelven válaszoltak a kérdésekre, miközben fegyveres ukrán biztonsági személyzet felügyelte őket, és tolmács ült mellettük. A CNN által sem névvel, sem más módon nem azonosított férfiak elmondták, hogy történetükben kulcsszerepet játszottak az anyagi ösztönzők.

Az egyikük elmondása szerint a koronavírus-járvány alatt elvesztette munkáját, és pénzkereseti lehetőséget keresett. Az Oroszországban ígért havi 250 000 rubel több mint kétszerese volt annak, amit otthon kereshetett volna. Orvosi rehabilitációs tapasztalattal rendelkezőként azt mondta a toborzónak, hogy ugyanezt szeretné csinálni az orosz hadseregben is. Amikor azonban Moszkvába érkezett, harci szerepre kényszerítették. A dokumentumok csak oroszul voltak elérhetők, amit egyik férfi sem értett saját bevallása szerint. Egyikük elmondta, hogy főként kézjelekkel kommunikált.

A CNN látott egy orosz katonai szerződést, amelyet egy másik kínai harcos írt alá, és amely utalhat arra, mit írhattak alá a hadifoglyok is. Az egyéves szerződés – amelyet egy ukrán hírszerzési forrás mutatott meg a CNN-nek – oroszul íródott, és többek között arra kötelezi az önkéntest, hogy "vegyen részt harci cselekményekben, teljesítse kötelességeit a mozgósítási időszak alatt... vészhelyzetek és hadiállapot idején", valamint vegyen részt "a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és helyreállítására irányuló tevékenységekben" és a "nemzetközi terrorista tevékenység megállításában az Oroszországi Föderáció területén kívül".

A csatatérre érve az utasítások szintén nem verbálisak voltak. Az egyik férfi felidézte az elfogásukat megelőző kaotikus pillanatokat Kelet-Ukrajna Donyeck régiójában: "Amikor egy erdőbe értünk, a kapitányom azt mondta nekem, 'Da, da, da' ('Igen, igen, igen' oroszul), jelezve, hogy kezdjem meg a támadást. De nem tudtam, hol van a célpont. Sok orosz állást elhagytunk, és azt hittem, a saját bunkerünk felé tartunk. Azt hittem, viccel, ezért elbújtam. Aztán láttam, hogy egy másik orosz egység kapitánya bedobott egy gránátot, és hirtelen mindenütt (ukrán) drónok voltak."

A külföldi harcosok a háború kezdete óta jelen vannak mindkét oldalon. Egy a CNN által látott lista szerint 2024 végén Ukrajna hat Srí Lanka-i, hét nepáli állampolgárt, valamint szomáliai, kongói köztársasági, Sierra Leone-i, egyiptomi és szíriai személyeket, valamint körülbelül egy tucat volt szovjet köztársaságból származó hadifoglyot tartott fogva.

Januárban Ukrajna két észak-koreait is elfogott, akik a Phenjan által Moszkva háborús erőfeszítéseinek támogatására küldött, becslések szerint 14 000 fős kontingens részei voltak. Az ukrán védelmi hírszerzés egyik forrása elmondta a CNN-nek, hogy Oroszországnak azért van szüksége külföldi harcosokra, mert felőrlő háborúba keveredett. "Nem képes fenntartani a hosszú frontvonalat kizárólag saját katonáival, és minden lehetőséget megragad, hogy bárkit toborozzon, akit csak tud" – mondta a forrás.

A kínai férfiak elfogásának múlt heti bejelentése óta – amelyet követően Ukrajna közölte, hogy információkkal rendelkezik további 155, Oroszországért harcoló kínai állampolgárról – jelentős érdeklődés övezi, hogyan toborozták őket, és vajon Kína kormánya játszott-e aktív szerepet ebben valamilyen módon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem csillapította az ilyen találgatásokat, amikor újságírók megkérdezték tőle, hogy szerinte a kínai állampolgárok ukrajnai jelenléte Peking hivatalos politikájának eredménye-e. "Még nincs válaszom erre a kérdésre. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat dolgozni fog rajta" – mondta múlt héten, hozzátéve: "Nem állítjuk, hogy valaki bármilyen parancsot adott volna, nincs ilyen információnk."

Zelenszkij azonban hozzátette, hogy Kijev szerint Peking tisztában volt azzal, mi történik. A hadifoglyok igyekeztek ennek ellenkezőjét jelezni, mindketten azt állították, hogy egyénileg cselekedtek, és a TikTokra feltöltött profi toborzóvideókat jelölték meg inspirációjuk forrásaként.

Egy ilyen klip több mint egy éve kering a kínai közösségi médiában, és úgy tűnik, eredetileg orosz belföldi közönségnek készült, később kínai feliratokkal látták el. A videó látszólag orosz katonákat mutat kiképzés közben, harci egyenruhában a terepen. "Férfi vagy, viselkedj férfiként" – mondja oroszul, kínai feliratokkal, amelyek a jelentkezésért járó fizetést is elmagyarázzák.

Lehetetlen megmondani, hogy a feliratokat hivatalos szerv vagy közösségimédia-felhasználók adták-e hozzá, de az egyik férfi szerint a videók visszhangra találtak Kínában, ahol a katonai jártasságot nagyra értékelik, de a közvetlen harci tapasztalatszerzésre ritkán nyílik lehetőség.

Bár Ukrajna korábban is tartott sajtótájékoztatókat hadifoglyokkal, köztük nepáli és több afrikai országból származó harcosokkal, a kínai hadifoglyok szerepeltetése még mindig szokatlannak számít. Az időzítés fontos. Az eset egybeesik Kijev azon kísérleteivel, hogy előnyt szerezzen Moszkvával szemben Donald Trump amerikai elnök figyelméért folytatott harcban, miközben az amerikai adminisztráció láthatóan kevés előrelépést ér el a Kreml meggyőzésében egy teljes tűzszünet elfogadására.

Washington emellett erősen Kínára összpontosít, amelyet a Fehér Ház egyes tagjai az Egyesült Államok fő globális ellenfelének tekintenek, és amelyet az adminisztráció egyre nagyobb importvámokkal sújt. Zelenszkij szempontjából egyértelmű érdek fűződik ahhoz, hogy felerősítsen mindent, ami arra utal, hogy Kína Oroszországnak nyújtott támogatása több lehet, mint diplomáciai és gazdasági.

De lehet, hogy nem csak az Egyesült Államoknak küld üzenetet az ukrán vezető. Anders Puck Nielsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola szakértője szerint Kijev aggódik az Európai Unió Kína felé tett újabb közeledése miatt is, mivel a két gazdasági nagyhatalom közös megoldásokat keres Trump kereskedelmi háborúival szemben.

Hirtelen úgy tűnik, lehetőség nyílhat arra, hogy az európaiak és a kínaiak más kérdésekben is közös nevezőre jussanak. Egyértelműen politikai lépés volt, hogy valóban hangsúlyozzák ezt az aspektust (a kínai harcosok jelenlétét az orosz hadseregben)

– mondta Nielsen a CNN-nek. Peking mindenesetre így látta a helyzetet. "Felszólítjuk az érintett feleket, hogy helyesen és józanul értelmezzék Kína szerepét, és ne tegyenek felelőtlen megjegyzéseket" – mondta Lin Jian külügyminisztériumi szóvivő, nevek említése nélkül.