Hadiállapot Magyarországon 2025: mit jelent a háborús veszélyhelyzet, katonai vészhelyzet elrendelése?

Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a különleges jogrend változás kapcsán: most megtudhatod, mit jelent a katonai vészhelyzet és a katonai veszélyhelyzet Magyarországon, mit jelent a háborús veszélyhelyzet fogalma és milyen esetben lehet hadiállapot Magyarországon 2025 évében. Mikor vezethetnek be hadkötelezettséget, sorkatonaságot Magyarországon, hogy működik a magyar katonaság a hatályos törvények alapján?

A különleges jogrend módosítása

2022. november 1-jén lépett hatályba az Alaptörvény kilencedik módosítása (alapvetően 2023. július 1-jén léptették volna hatályba, azonban a tizedik módosítás 2022 novemberére előrehozta az intézkedések bevezetését) a különleges jogrend átalakításáról, melynek értelmében kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, a rendkívüli állapot helyére pedig a hadiállapot fogalma lépett.

Tehát: a fokozatosság elve alapján jelenleg három különleges jogrendi helyzetet különböztetünk meg, amelyek katonai veszélyhelyzet, a szükségállapot és a hadiállapot Magyarországon.

1. Veszélyhelyzet Alaptörvény: mit jelent a háborús veszélyhelyzet Magyarországon?

A különleges jogrend első fokozata a katonai veszélyhelyzet alaptörvény módosítás, melynek értelmében a veszélyhelyzet a rendkívüli állapot azon altípusa, amelyet a Kormány bizonyos természeti vagy ipari katasztrófák bekövetkezése esetén hirdethet ki. Veszélyhelyzet utólagosan, a katasztrófa következményeinek felszámolása érdekében is kihirdethető, nem csak megelőző jelleggel. A veszélyhelyzet alaptörvény értelmében élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető csapás lehet:

• természeti eredetű veszély (pl. erdőtűz vagy árvíz);
• civilizációs eredetű veszély (pl. katonai vészhelyzet);
• ipari szerencsétlenség (pl. radioaktív sugárzás);
• vagy egyéb eredetű veszély (pl. koronavírus járvány vagy az állati ragadós száj- és körömfájás járvány) is.

Veszélyhelyzet esetén – amíg a veszélyhelyzet fennáll - kiszélesedik a Kormány hatásköre: rendeleteivel felfüggesztheti a törvények alkalmazását, a törvényektől eltérhet vagy hiányzó jogszabályokat helyettesíthet. A veszélyhelyzet megszűnésével a veszélyhelyzeti rendeletek is hatályukat vesztik (ezek hatálya alapesetben is mindössze 15 nap), azonban, ha az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, a rendelet hatálya meghosszabbítható.

Magyarországon jelenleg háborús veszélyhelyzet van érvényben: a Magyar Közlöny 2025.05.12-én megjelent 55. számában a Kormány 180 nappal meghosszabbította a különleges jogrendet. A háborús veszélyhelyzet Magyarországon 2025.11.14-ig tehát biztosan marad.

2. Mi a szükségállapot jelentése?

A szükségállapot a különleges jogrend azon altípusa, amelyet lázongás vagy polgárháború esetére tartanak fenn; kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges (az az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök is kihirdetheti). Szükségállapot esetén a köztársasági elnök hatásköre szélesedik ki: rendeletet adhat ki (a szükségállapot megszűnésével vagy legkésőbb 30 napon belül ezek hatályukat vesztik), egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti vagy eltérhet azoktól, továbbá elrendelheti a Magyar Honvédség felhasználását. Az Országgyűlés szükségállapot esetén nem feloszlatható, folyamatosan ülésezik.

3. Milyen esetben lehet hadiállapot Magyarországon?

Katonai vészhelyzet Magyarországon is bekövetkezhet, éppen ezért a különleges jogrend szabályai szerint hadiállapot Magyarországon is bevezethető. Akkor áll fenn hadiállapot két vagy több ország között, amikor megtették a hadüzenetet, az ultimátum – ha volt ilyen - lejárt, illetve, ha kinyilvánították a hadiállapotot és a felek hadicselekményeket követnek el. Hadiállapot esetén hatályba lépnek a háborús rendelkezések, jogszabályok. Hadiállapot Magyarországon 2025 a nemzetközi jog szabályai szerint:

• az, ha megszakad a szemben álló felek közötti diplomáciai kapcsolat;
• ha az ellenséges állam polgárainak mozgását a hadviselő felek korlátozhatják, internálhatják őket, és jogaik védelmét pedig egy megbízott semleges állam látja el;
• ha a kétoldalú megállapodások hatályukat vesztik;
• ha a többoldalú szerződéseket felfüggesztik;
• illetve, ha más államok nyilatkoznak a hadviselő felekhez való viszonyukról.

A hadiállapotról az Alaptörvény 49. cikke rendelkezik, melynek értelmében az Országgyűlés háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély, külső fegyveres támadás (vagy hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény), valamint ezek közvetlen veszélye, továbbá a kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén hadiállapotot hirdethet ki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorkötelezettség Magyarországon: lehet-e újra sorkatonaság Magyarországon, így térhet vissza a sorkötelezettség

Mikor volt utoljára sorkötelezettség Magyarországon? Tudd meg, mik a kilátások, visszatérhet-e a sorkatonaság Magyarország életébe. Ki a sorkatona, mik a sorkatona feladatai?

Nincs katonai vészhelyzet, hadiállapot Magyarországon 2025-ben

Aggodalomra jelenleg semmi ok, ugyanis nincs hadiállapot Magyarországon 2025 évében és nincs is porondon a sorkatonaság visszaállítása. A hatályos jogszabályok alapján a hadkötelezettség a honvédelmi kötelezettségek részeként a magyar állampolgárok meghatározott részének személyesen teljesítendő feladata, amennyiben a katonai alkalmassági feltételeknek megfelelnek.

A hadkötelezettség - ami 2004-ben nem megszüntetésre, hanem felfüggesztésre került - nem feltétlenül azonos a tényleges katonai szolgálattal – attól, hogy valaki hadköteles, nem biztos, hogy be is sorozzák. Ezzel szemben a sorkatonaság már a gyakorlatban végzett katonai szolgálatot jelenti, amelyet a hadköteles állampolgároknak teljesíteniük kell (amennyiben rájuk esik a választás a sorozásnál).

A főszabály szerint a magyar állampolgárságú, 18 és 50 év közötti férfiakat hívhatják be hadiállapot esetén, azonban 2004-ben a teljes honvédelmi rendszert átalakították, melynek értelmében Magyarországon nincs kötelező sorozás, senkit sem hívnak be akarata ellenére katonának. Sorkatonai szolgálat helyett az önkéntes katonai szolgálatot vezették be, jelenleg is ez a rendszer van érvényben, így vannak hivatásos és tartalékos katonák, utóbbiak pedig önkéntes vagy területvédelmi alapon lépnek szolgálatba.