Már Putyin elnök is aggódik az orosz gazdaság állapota miatt: ez így nem mehet tovább

Az orosz gazdaság az elmúlt két évben jelentős növekedést mutatott az Ukrajna elleni invázió után bevezetett nyugati szankciók ellenére. Azonban a belföldi gazdasági tevékenységet egyre inkább feszíti a munkaerőhiány és a magas kamatlábak, miközben a katonai kiadások rekordszintre emelkedtek. Ez a helyzet aggodalmat kelt Vlagyimir Putyin orosz elnökben, és egyes vélemények szerint a háború tárgyalásos rendezése kívánatossá vált az orosz elit egy része számára.

Az orosz gazdaság, amely főként az olaj-, gáz- és ásványkincsek exportjára támaszkodik, 2023-ban és 2024-ben gyorsabban nőtt, mint az Európai Unió vagy az Egyesült Államok gazdasága. Azonban az idei évre már lassulást prognosztizálnak a szakértők. A központi bank és a Nemzetközi Valutaalap 1,5% alatti növekedést jósol, bár a kormány ennél optimistább előrejelzéseket ad.- közölte a Reuters.

Az infláció kétszámjegyűvé vált, annak ellenére, hogy a központi bank októberben 21%-ra emelte az irányadó kamatlábat. Putyin elnök egy decemberi sajtótájékoztatón elismerte: "Van itt néhány probléma, nevezetesen az infláció, a gazdaság bizonyos mértékű túlfűtöttsége. A kormánynak és a központi banknak már az a feladata, hogy a tempót lejjebb vigye."

A háborús gazdaság torzulásai egyre nyilvánvalóbbak. Oroszország idén a GDP 6,3%-át kitevő szovjet csúcsra emelte a védelmi kiadásokat, ami a költségvetési kiadások egyharmadát teszi ki. Ez inflációt generált, és a háborús munkaerőhiánnyal együtt a bérek is emelkedtek.

Oleg Vjugin, az orosz központi bank volt elnökhelyettese egy interjúban kijelentette: "Oroszország természetesen gazdaságilag érdekelt a konfliktus diplomáciai lezárásáról szóló tárgyalásokban." Vjugin a növekvő gazdasági torzulások kockázatára hivatkozott, mivel Oroszország jelentősen növeli a katonai és védelmi kiadásokat.

Közben Donald Trump amerikai elnök visszatérése a hivatalába új dinamikát hozhat a konfliktus rendezésébe. Trump ígéretet tett az ukrajnai konfliktus gyors megoldására, és további szankciókat, valamint vámokat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben, ha Putyin nem hajlandó tárgyalni.

Az orosz gazdasági vezetők, köztük Elvira Nabiullina jegybankelnök, nyomás alatt állnak a magas kamatlábak miatt. Több befolyásos üzletember, mint Igor Szecsin, a Rosznyeft vezérigazgatója és Szergej Csemezov, a Rosztec vezérigazgatója nyilvánosan bírálták a magas kamatokat.

Putyin elnök úgy véli, hogy a kulcsfontosságú háborús célokat már elérte, beleértve a szárazföldi Oroszországot a Krím-félszigettel összekötő földterület ellenőrzését és Ukrajna hadseregének meggyengítését. Ugyanakkor elismeri a háború gazdaságra gyakorolt terhét, különösen a magas kamatlábak hatását a nem katonai célú vállalkozásokra és az iparra.

A gazdasági kihívások és a nemzetközi nyomás ellenére Putyin azt hangsúlyozta, hogy Oroszország addig harcol, amíg szükséges, és nem fog meghajolni egy másik hatalom előtt a kulcsfontosságú nemzeti érdekek tekintetében.