Megsarcolná a multikat a kormány: a szegény magyarokon csattanhat az ostor

A nemrég kirobban termékbotrányra hivatkozva nyújtottak be törvényjavaslatot Lázár János és Varga Mihály miniszterek - írja az Index. Ez alapján az új sarcok 20 milliárd forintot hozna az államkasszának, mivel

• maximalizálnák a reklámra költhető összeget,

• ellehetítlenítené az áruházak ingyenes buszait,
  

• kötelező létszámnövekedést írnának elő,
  

• megadóztatnák a parkolóhelyeket.

Az intézkedések elsősorban a diszkont láncokat sújthatnák, azonban a nagy hipermarketeknek sem kedvezne a szabályok bevezetése.

Milyen intézkedések jöhetnek?

Környezethasználati díjat vezethetnek be a parkolóhelyek után. Először felmérnik a jelenlegi parkolóhelyek számát, majd ez alapján akkora adót vetnének ki, amelyből évente 20 milliárd forint adó keletkezik. Ez alól a 2 ezer főnél kisebb lélekszámú települések üzletei felmentést kapnának.

Kevesebbet költhetnek majd reklámra a boltok, a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételük legfeljebb fél százlékát költhetik erre. Ennek indoklása, hogy így "a fogyasztók tudatosabban választhatnak a termékek közül, illetve a kisebb üzletek versenyhátránya is csökkenhet". Emellett a reklámújságok környezetszennyezők és az indoklás szerint a láncok visszaélnek a marketing erőfölényükkel is, ezen változtathat a korlátozás.

A tervezet szerint a boltoknak minden 36 millió forint bevétel után kell átlagosan legalább egy főt foglalkoztatnia. Ennek indoklása, hogy "a fogyasztók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges, megfelelő minőségű információkat".

A dolgozók újra (a vaásrnapi boltzárral együtt visszavont) 100 százalékos bérpótlékot kapnának a vasárnapi munkavégzés után, és havonta minimum két szabadnapjuknak hétvégére kell esnie.

A diszkont elnevezést is megváltoztatnák és bevezetnék a kis méretű szupermarket kifejezést.

Tilos lehet a gyűjtőcsomag: megtiltanák, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb boltban gyűjtőcsomagban árusítsanak termékeket (kivéve üdítőitalok, zöldség-gyümölcs). Ezek egyébként főleg diszkontláncokban jellemzőek.

A kiskereskedelmi szektor ellenőrzésére egyébként kormánybiztost nevezhetnek ki, és a Nébihen a Fogyasztóvédelmi Hivatalon és a GVH-n keresztül megerősítenék az élelmiszerek vizsgálatát.

Ki fizeti ezt meg?

A kormány kimondott célja, hogy a magyar üzleteket erősítse az intézkedésekkel. Az adók kivetése azonban másként működik, azt várhatóan a láncok a vásárlókra fogják (legalább részben) áthárítani, vagyis az intézkedésem miatt várhatóan nőni fognak az olcsó üzletláncok árai. A diszkontok pedig (töbek között) a szegényebb rétegeknek jelentenek jó lehetőséget arra, hogy az élelmiszert olcsón szerezzék be. A dráguló bolti árak azonban igencsak megcsappanthatják a szegényebb családok kasszáját, ők ugyanis a jövedelmük jelentős részét költik élelmiszerre, és ezen belül is az olcsóbb boltokban költenek sokat.