Kiderült a nagy csokoládétitok: ezt jobb, ha tudod a boltok polcain sorakozó kedvenceidről

A minőségi étcsokoládé egyre divatosabb édességnek számít, a választék is gazdag, és már egész tűrhető áron vehetünk 70%-os vagy magasabb kakaótartalmú csokikat. Egy magas kakaótartalmú étcsoki rosttartalma 10-15 gramm/100 gramm, míg ugyanez a rostforrásként reklámozott cukros bolti kekszeknél általában 3-9 gramm közötti érték - mondja Soltész Erzsébet dietetikus. Mint mondja,

A fekete csokoládé a rostok mellett számos más hasznos anyagot is tartalmaz: két fontos alkaloidát, a teobromint és a koffeint (ezek a kávéban is megtalálhatók, csak ott éppen fordított arányban: a koffeinből van több, míg a kakóban a teobrominból). Ezek azért fontosak, mert az idegrendszerre, a figyelemre, éberségre gyakorolhatnak hatást, szűkítik a gyomorereket és tágítják az agyi ereket, serkentik a szívműködést, a légzést.

- magyarázza Dr. Szigeti Tamás János, a többek között élelmiszer-vizsgálatokra is specializálódott WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója.

Nem szükségszerűen, de a gyártás során a jobb minőségű csokoládéhoz esetenként lecitint is adagolnak. A lecitin (foszfátkolin, E322) a csokoládékban főleg stabilizáló és/vagy emulgeáló szerepet tölt be, ugyanakkor az agysejtek egyik alkotórésze, fontos vegyület, az agyműködési zavarokhoz gyógyszerként is szokták adni, a csokoládéhoz pedig azért, mert javítja az állományát és értékesebbé is teszi.

Mindezek a vegyületek a kakaóporral, kakaóvajjal együtt adják azt a nagyon kellemes ízt és illatot, amely a kakaóra jellemző. A csokoládé hatásosan javítja a kedélyállapotot is, nem véletlen, hogy sokszor néhány kocka csoki után már úgy érezzük, hogy visszatért az életkedvünk.

Mi nevezhető csokinak?

Amint azt a csokoládék címkéin is fel kell tüntetni, az a termék nevezhető csokoládénak, amely legalább 35 százalékban tartalmaz a kakaóbabból származó összetevőt, és ebből is legalább 15 százalékot kell kitennie a kakaóvajnak (ez utóbbi rendkívül drága összetevő, éppen ezért szokták kispórolni a csokoládéból).

Ez a minimálisan 35 százalék tehát a kakaótartalom, a többi pedig ballasztanyag (növényi zsírok, cukor, tej). Érdemes tudni, hogy a kakaóarány növekedésétől a csokoládé általában egyre sötétebb lesz (fekete csokoládé).

Három alapvető csokoládéfajtát különböztetünk meg:

• fekete- vagy étcsokoládét;

• világosabb csokoládét (a köznyelv ezt a fajtát nevezi tejcsokoládénak, mert tejport, tejszármazékot tesznek bele, így ennek a cukortartalma is nagyobb);

• fehér csokoládét (ebbe a típusba nem tesznek kakaóport, csak kakaóvajat)

Az igazi étcsokoládé kakaómasszából (kakaópor és kakaóvaj), némi tejből származó vajból és cukorból áll. Ez utóbbi anyagok azért szükségesek még a 100 százalékos csokiba is, mert a kellemes kakaóaromát egy rendkívül keserű fedőíz nyomná el, a csoki nem lenne élvezhető. "Az "igazi" étcsoki összetevői között nem lehet a felsorolásban első helyen a cukor" - hvja fel a figyelmet Soltész Erzsébet, aki az ilyen terméket nem ajánlja a rosttudatos étrendben.

A minőségi étcsokik szénhidrát- és ezen belül cukortartalma általában legfeljebb 30% körüli. A haladóknak ajánlott 80-90% közötti kakaótartalmú termékeknél ez az érték még kevesebb, akár 20 gramm alatt van 100 gramm csokiban. Ez azért fontos, mert minél alacsonyabb a cukortartalom, annál kevésbé emeli a vércukorszintet az édesség, és az értékes összetevők aránya is magasabb, ha nincs benne annyi cukor.

Semmilyen édességet nem célszerű napi többször, korlátlan mennyiségben fogyasztani, így csokit sem - figyelmeztet Soltész Erzsébet. A magas kakaótartalmú csoki kakaóvajban gazdag, így energiatartalma sem csekély. Az ajánlott egyszeri fogyasztási mennyiség legfeljebb 1-2 nagyobbacska kocka, azaz 10-20 gramm, ami kb. 55-130 kalóriát jelent típustól függően. Ennél több már energiabevitelben is túl sok, és akár székrekedést is okozhat a mértéktelen fogyasztása.

EZ IS ÉRDEKELHET

Banános csokis muffin recept: Így készül a csokis banános muffin egyszerűen!

A legegyszerűbb muffin csokis verziója banánnal: banános csokis muffin recept. Így készül a csokis banános muffin bögrével kimérve. A csokis muffin garantáltan mindenki kedvence!

Csokoládé versus kakaómassza - a kulcs az olvadáspont

A kakaópor a kakaóbab húsának az őrleményéből készül, amelynek egy része zsírmentes szárazanyag, a másik része pedig zsiradék. Ezt a zsiradékot nevezzük kakaóvajnak. "A szárított kakaóbabban egyébként körülbelül 50-55 százalék a zsírtartalom" - mondja Szigeti Tamás. Hozzáteszi:

Ezeket a termékeket nevezik kakaóbevonó-masszának. A bevonómassza-termékek címkéjén a megnevezésben kakaó előtagot az európai élelmiszerjog előírásai szerint azért szabad használni, mert e termékek kakaótartalma kakaóportól származik.

Mi az a fehér réteg a felszínen? Miért nem ehetnek a kutyák csokit?

Tárolásakor az igazi csokoládé felszínére ki szokott ülni egy vékony, fehér réteg. Ez azonban nem más, mint a kakaóvaj! Nem penész, és nem is valami egyéb visszataszító vagy veszélyes anyag. A kakaóvaj kiválása nem rontja a csokoládé minőségét, hanem lényegében éppen azt jelzi, hogy viszonylag sok, értékes kakaóvajat tartalmaz.

Fontos, hogy kutyáknak szigorúan tilos csokoládét adni. A csokoládé viszonylag magas teobromintartalma a kutyák szívének ritmusát felgyorsítja, amitől a szív elfárad, sőt akár meg is állhat. Egy tíz dekás csokoládé már egy közepes méretű kutya pusztulását is okozhatja. Azért kell különösen vigyázni, mert a kutyusok az emberhez hasonlóan ugyancsak szeretik a csokit.

Mitől függ a csokoládé ára?

A boltokban kapható termékek ára igen széles skálán mozog. Ez természetesen annak tudható be, hogy az egyes termékekben más és más a csokoládé legfontosabb alapanyagának az aránya. Az ökölszabály szerint az olcsóbb termékekben értelemszerűen kevesebb a kakaóbabból származó összetevő, mint a drágább változatokban. A kakaóbab pedig nem olcsó mulatság.

Mint ismert, a kakaóbab termesztése különleges éghajlati viszonyokat igényel, így csak kevés helyen biztosítható világpiaci szempontból megfelelő terméshozam. A fő termelők az afrikai Elefántcsontpart és Ghána, a két ország a világ kakaóbab-termelésének több mint kétharmadát adja. A maradék egyharmad javán pedig Kamerun, Nigéria, illetve a dél-amerikai Ecuador osztozik.

A kakaó tőzsdei árában a kínálati oldal fő kockázati tényezői közé az adott régió politikai instabilitása és így érdekérvényesítő képessége, a rossz szociális körülmények, az időjárási viszonyok változása, illetve a növényi vírusfertőzések terjedése tartozik. Hosszabb távon már a kínálat rugalmatlansága is, mivel a kakaófának legalább 3-4 év kell ahhoz, hogy termőre forduljon, így a termés mennyiségét soha sem lehet pontosan az aktuális kereslethez igazítani. Sőt, ma már

Mindezek a tényezők miatt a kakaóbab a határidős piacok leginkább volatilis, azaz ingadozó árú termékei közé tartozik. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy az árváltozás a boltok polcaira is begyűrűzik. A csokoládégyártók ugyanis általában több hónapra, sőt akár több évre előre rögzített áron szerzik be a termelőktől vásárló nyugat-európai alapanyaggyártóknál a kakaómasszát. Emiatt a tőzsdei ár változásának hatása jelentős átfutási idővel jelentkezik a magyar piacon. A kakaó tőzsdei árfolyama amúgy, a folyamatosan tapasztalható kilengések ellenére is a hároméves átlaga körül alakul napjainkban.