Kiderült, mi vár a magyar fogyasztókra, ha végül eltörlik a hatósági árat – ennyivel kell majd többet fizetni a boltokban, benzinkutakon

Szalai szerint a rezsicsökkentés teljes kivezetése egy négytagú család számára legalább évi 600 ezer forint többletkiadást jelentene. Ez már önmagában is merész feltételezés, hiszen a Tisza Párt programjában nem szerepel a rezsitámogatási rendszer megszüntetése.

Még ha csökkennének is az állami árkompenzációk, az sem feltétlenül okozna ekkora plusz terhet, mert Magyarország a földgázt Oroszországból jelenleg is világpiaci áron importálja, a támogatások fedezetét tehát adóbevételekből kell előteremteni. Ha kevesebb ártámogatásra lenne szükség, kevesebb adót is kellene beszedni, így nettó értelemben a háztartásokra háruló drágulás jóval kisebb lenne annál, mint amennyivel Szalai riogat.

– hangzik el a cikkben.

Magyarországon ráadásul a fogyasztási adók és a munkát terhelő közterhek nemzetközi összehasonlításban is magasak: a 27 százalékos általános forgalmi adókulcs európai csúcstartó, a bruttó bérhez viszonyított munkavállalói és munkáltatói elvonások pedig mintegy 15 százalékponttal haladják meg az uniós átlagot.

A hazai lakásállomány gyenge energiahatékonysága miatt a rezsitámogatásokra költött közpénzek jelentős része szó szerint az utcát fűti. Ha az állam az ártámogatások egy részét inkább a lakások energetikai korszerűsítésére, például szigetelésre és fűtéskorszerűsítésre fordítaná, változatlan hőkomfort mellett is érdemben csökkenhetne a gázfogyasztás.

Így még magasabb lakossági gázárak mellett sem feltétlenül emelkednének jelentősen a fűtési költségek, miközben tisztább lenne a levegő, és mérséklődne Magyarország energiaimport-függősége.

– magyarázza tovább a közgazdász, majd hozzáteszi: az üzemanyagárakról szólva Szalai azt állítja, hogy a hatósági ár (árstop) nélkül a benzin literenkénti ára könnyen ezer forint körül alakulna, ami családonként évi 600–900 ezer forint többletkiadást okozna.

EZ IS ÉRDEKELHET

Visszatérhet a 2022-es benzinkáosz Magyarországon? Szakértők szerint az ársapka visszafelé is elsülhet

Az olajpiacot ismét geopolitikai feszültségek rázzák meg: egy elhúzódó közel-keleti konfliktus tartósan magas energiaárakat hozhat, miközben Magyarországon az üzemanyagárak befagyasztása újra ellátási kockázatokat teremthet.

A számítást azonban eleve két autóra építi, miközben a KSH adatai szerint Magyarországon átlagosan egy személygépkocsi jut egy háztartásra, vagyis egyetlen autóval számolva a feltételezett plusz teher máris mintegy harmadával kisebb. Ráadásul a szomszédos Ausztriában, ahol az üzemanyag piaci áron kerül a kutakra, a 95-ös benzin literenkénti ára jelenleg 598 és 654 forint között mozog, ami messze van az ezer forintos szinttől. Szalai nem magyarázza meg, miért kerülne Magyarországon 50–67 százalékkal többe ugyanaz az üzemanyag, mint Ausztriában.

Reális becslések szerint a hatósági üzemanyagár megszüntetése legfeljebb az általa emlegetett összeg nagyjából egyötödének megfelelő többletköltséget róna egy átlagos háztartásra.

Fontos az is, hogy az árstop fenntartása csak addig lehetséges, amíg az olajár-emelkedés előtti áron beszerzett állami és MOL-készletek kitartanak; ha ezek elfogynak, elkerülhetetlenül a piaci árat kell megfizetni.

Az élelmiszerárakkal kapcsolatban Szalai azt állítja, hogy az alapvető élelmiszerekre bevezetett árstop, illetve az árrések mesterséges leszorításának megszüntetése egy átlagos családnál évente 180–360 ezer forinttal drágítaná a bevásárlást, mert a nagy kiskereskedelmi láncok indokolatlanul magas árréseket alkalmaznak. Ha ez valóban így lenne, felmerül a kérdés, miért választják a vásárlók tömegesen mégis ezeket a láncokat – amelyeknek 500 millió forint feletti éves nettó árbevétel esetén sávosan progresszív különadót is fizetniük kell –, ahelyett hogy a lakóhelyükhöz közeli kisboltokban költenék el a pénzüket.

Szalai végül a Tisza Párt állítólagos megszorító csomagját is említi, amelybe a személyi jövedelemadó emelését, valamint a családi adókedvezmény és az anyák személyi jövedelemadó-mentességének eltörlését sorolja. 

A párt idén februárban közzétett programja ezzel szemben hat adócsökkentő intézkedést sorol fel, új adóként pedig mindössze az egymilliárd forint feletti vagyonokra tervez 1 százalékos vagyonadót. A legfrissebb becslések szerint Magyarországon nagyjából 7–10 ezer család vagy magánszemély rendelkezik ilyen nagyságrendű pénzügyi vagyonnal, és további mintegy 20 ezer ember teljes vagyona haladhatja meg az egymilliárd forintos szintet. A nagyjából 2,74 millió magyar családból tehát legfeljebb egy százalékot érintene az új teher, miközben a háztartások 99 százalékának adóterhei csökkennének.

Szalai Piroska posztját azzal zárta, hogy a Tisza Párt "Brüsszel, Ukrajna meg a multik kedvéért kizsebelné a magyar családokat". "Az általa bemutatott számítások azonban több ponton túlzónak vagy megalapozatlannak látszanak. Leendő országgyűlési tisztségviselőként szerencsésebb volna, ha a Fidesz frakcióvezetője által meghirdetett konstruktív politizálás szellemében fordulna a hétköznapi emberekhez." – zárja publicisztikáját Terták Elemér.