Súlyos, ami kiderült a magyar húsvéti sonkákról: erről minden vásárlónak tudnia kell 2026-ban

A húsvéti bevásárlás három megkerülhetetlen terméke a sonka, a tojás és a torma. Első ránézésre bőséges a kínálat, a háttérben viszont elég összetett folyamatok zajlanak: export, import, árnyomás és költségoldali problémák egyszerre alakítják a piacot.

A húsvét előtti helyzetről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője beszélt a Pénzcentrumnak.

Jön azért be olcsó sonka az országba

A hazai sertésállomány az elmúlt időszakban nőtt, ami elvileg biztosítaná a húsvéti ellátást. A kép azonban ennél árnyaltabb

- mondta el a Pénzcentrumnak Braunmüller Lajos. Ahogy a szakértő fogalmazott, mennyiségi értelemben Magyarország képes lenne ellátni saját magát, a jobb minőségű alapanyag és késztermék azonban gyakran külföldre kerül. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a minőségi, jellemzően combhús, exportra megy, elsősorban Németországba.

Ezzel párhuzamosan viszont jelentős mennyiségű import érkezik, főleg gyorspácolt termékek formájában, amelyek alacsonyabb árukkal a pénztárcára érzékenyebb vásárlókat célozzák.

Persze a prémium kategóriában is van import, például a mediterrán sonkák esetében, de ezek inkább rétegcikkek. Ugyanis húsvétkor még a tehetősebb vásárlók is inkább a hagyományos, füstölt termékeket keresik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos változás élesedik a magyar utakon húsvétkor: erről minden autósnak tudnia kell

Húsvét előtt és alatt ismét kamionstop nehezíti a teherforgalmat Magyarországon, azonban az éjszakai időszakokban feloldják a korlátozást.

Az árak kapcsán fontos tényező, hogy a most kapható sonkák jelentős része még a tavalyi, olcsóbb alapanyagból készült. Bár a költségek (logisztika, csomagolás, bérek) emelkedtek, ez csak mérsékelt drágulást okoz, az idei sertésár-emelkedés hatása ugyanis még nem épült be a húsvéti kínálatba - fogalmazott a szakértő.

Tojásból importra szorulunk

A tojás esetében a tavalyi árrobbanás mögött elsősorban a madárinfluenza állt, ami komoly termeléskiesést okozott Európában. Különösen Lengyelországban volt súlyos a helyzet, ami az egész régió kínálatára hatással volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csúnyán ráfarag, aki idén is a megszokott boltokba indul húsvétkor: mutatjuk a Lidl, Aldi, Tesco, Penny tavaszi rendkívüli nyitvatartását

Mutatjuk a húsvéti boltzár részleteit: így alakul a nyitvatartás, és itt vásárolhatsz, ha mégis szükséges.

Az agrárszektor főszerkesztője szerint ez a probléma mára nagyrészt rendeződött, ugyanakkor a költségek, főleg a takarmány, továbbra is nyomás alatt tartják az ágazatot.  A hazai termelés ráadásul nem teljesen fedezi a keresletet.

Magyarország jelenleg csak 80-82 százalékban önellátó tojásból, vagyis folyamatos importra van szükség. Ez főként EU-s országokból érkezik, de áttételesen Ukrajna szerepe is nő a piacon

- jegyezte meg Braunmüller Lajos, aki kitért arra is, hogy az árakat több tényező egyszerre mozgatja: egyfelől az import fékezi a drágulást, a kiskereskedelmi különadó viszont felfelé tolja az árakat, miközben az árrésstop egyelőre gyakorlatilag stoppolja ezt a hatást.

A magyar torma nem itthon sikeres

A három termék közül egyértelműen a torma helyzete a legstabilabb idehaza. Magyarország ezen a piacon kifejezetten erős, a termelés bőven meghaladja a hazai igényeket. A szakértő a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy a hazai torma jelentős része külföldre kerül, elsősorban Németországba. Magyarország tehát ebben a szegmensben szinte nettó exportőr.

Ez azonban azt is jelenti, hogy a hazai árakat erősen befolyásolja a külpiac és az árfolyam. Ha a forint gyengül, az export még vonzóbbá válik, ami a belföldi árakra is hatással lehet. Az utóbbi hetek kisebb árfolyammozgása ugyan nem írta át a piacot, de hosszabb távon ez kulcstényező.

Braunmüller Lajos szerint a torma bizonyos szempontból hasonlítható a spárgához: munkaigényes növény, erős exportkitettséggel. Ugyanakkor van egy fontos különbség: a torma feldolgozva jól eltartható, így a szezonális kilengések kevésbé rántják meg az árakat.