Súlyos válság elől menekítik a tőkéjüket Magyarországra a rejtélyes befektetők: te is naponta megfordulsz náluk

Amikor a Pepcóban vásárolunk, az eMAG-ról rendelünk, vagy a Mammut bevásárlóközpontban sétálunk, aligha gondolunk egy több ezer kilométerre lévő, Dél-Afrikában gyökerező vállalatcsoportra. Pedig a Mammut és az Arena Mall a dél-afrikai hátterű NEPI Rockcastle ingatlanbefektetési alap portfóliójába tartozik. A Pepco és az eMAG mögötti anyacégek szintén dél-afrikai gyökerűek. Sőt, korábban a hazai sörpiacon is jelen volt ez a tőke a SABMiller révén. Bár hazánk és Dél-Afrika földrajzilag és gazdasági szerkezetét tekintve is távol áll egymástól, az elmúlt években jelentős dél-afrikai működőtőke jelent meg Magyarországon.

Bár ez a 200 millió eurós összeg a teljes magyarországi külföldi működőtőke-állomány alig fél százalékát teszi ki, és jócskán elmarad a német vagy amerikai beruházásoktól, a jelenség mégis figyelemre méltó. A hazánkba érkező külföldi tőkét hagyományosan az ipari termeléshez, például az autógyártáshoz kötjük. A dél-afrikai jelenlét azonban egészen más képet mutat. Ezek a vállalatok elsősorban a szolgáltatói és kereskedelmi szektorban, kiemelten a logisztikában és a kereskedelmi ingatlanok piacán aktívak. Bár akadnak ipari szereplők is, mint például a papíripari Mondi, egyértelműen a szolgáltatások dominálnak. Mivel ezek a területek kisebb tőkeigényűek, a dél-afrikai cégek gazdasági súlya makroszinten alacsony. Saját ágazatukban viszont megkerülhetetlen szereplők.

A távoli befektetők megjelenése elsősorban a dél-afrikai gazdaság belső problémáival magyarázható. A politikai bizonytalanság, a korrupciós botrányok, a lassú gazdasági növekedés és a tartós energiaellátási zavarok a kockázatok földrajzi megosztására ösztönzik az ottani versenyképes cégeket. Az Európai Unió olyan stabil, kiszámítható jogi és intézményi környezetet kínál számukra, amely otthon hiányzik. Mivel a nyugat-európai piacok már túlságosan telítettek, a növekvő fogyasztói kereslettel és emelkedő reálbérekkel rendelkező kelet-közép-európai régió logikus és vonzó célponttá vált számukra.

Fontos jellemzője ezeknek a befektetéseknek, hogy Magyarország ritkán jelenik meg önálló célpontként a stratégiájukban. A dél-afrikai vállalatok a kelet-közép-európai régiót egységes piacként kezelik. Hazai beruházásaik egy szélesebb regionális portfólió részei, amelynek súlypontja gyakran Lengyelországban van. Különösen igaz ez a kereskedelmi ingatlanpiacra, amelyet sok esetben tőkeerős intézményi befektetők, például dél-afrikai állami nyugdíjalapok finanszíroznak.

Ezek a vállalatok alapvetően portfólióbefektetésként tekintenek a beruházásaikra, nem pedig klasszikus, a helyi gazdaságba mélyen integrálódó működőtőkeként. Ebből adódóan rendkívül rugalmasak. A tőkét gyorsan képesek mozgatni a különböző piacok között, és kifejezetten érzékenyen reagálnak a szabályozási környezet változásaira. A 2012-es hazai plázastop bevezetése például nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyes dél-afrikai befektetők a kiszámíthatóbbnak tűnő szomszédos országok felé forduljanak.

A dél-afrikai tőke hazai jelenléte jól példázza, hogy a globalizált gazdaságban a tőkeáramlás már nem követi a hagyományos történelmi vagy politikai logikát. A feltörekvő piacok multinacionális vállalatai ma már váratlan irányokba is sikerrel terjeszkednek. A folyamat egyúttal arra is rávilágít, hogy a külföldi befektetéseket érdemes árnyaltabban kezelni. Míg az ipari beruházások hosszú távú jelenlétet és helyi beszállítói hálózatokat teremtenek, a szolgáltatásokra és ingatlanokra fókuszáló, hozamvadász portfólióbefektetések jóval lazábban kötődnek a fogadó ország gazdaságához.