Kapaszkodik a Tesco, de óriási ütés a kiskereskedelmi különadó: 10 milliárdos veszteséggel zártak

A Tesco legfrissebb beszámolója szerint a vállalat 747 milliárd forint nettó árbevétellel zárta a 2024. február végéig tartó üzleti évét, ami 3,94 százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz képest. Hiába azonban a bevételi oldalról a bővülés, a vállalat továbbra is nagy mértékben veszteséges.

Igaz, a 2023/2024-es 21,5 milliárdos veszteség 10,5 milliárd forintra csökkent, vagyis több mint felére apadt. Az évek óta fennálló veszteséges működésnek persze megvannak a maga okai, amik legfőképp az állami regulákban keresendők. Ahogy azt majd a számokból látni fogjuk, ha ezek nem lennének vagy nem ilyen mértékben, akkor a brit illetőségű multinacionális vállalat egy egészséges, nyereségtermelésre képes vállalat lenne Magyarországon is.

Brutális különadó üti agyon a nyereséget

A vállalat bevallásából kiderül, hogy a kiskereskedelmi különadó mértéke a beszámolási időszakban 28,4 milliárd forint volt. Ez önmagában majdnem háromszorosa a kimutatott veszteségnek, vagyis a cég gyakorlatilag nyereséges lett volna a különadó nélkül. Az üzleti környezetet ráadásul továbbra is befolyásolják negatív tényezők. A hatósági árak tavaly júliusig voltak érvényben, aztán itt volt a kötelező akciózás, és a jelenleg hatályban lévő árrésstop is.

Bérek, dolgozói létszám, beruházások

Hiába a veszteséges működés, az adatokból az is látszik, hogy a Tesco több hatékonyságot javító intézkedést is tett, ahogy a beruházásaik is folyamatosak. Ami a bérköltségeket illeti, a Tesco 2024-es üzleti évében 49,6 milliárd forintot költött bérekre, ami 6,61 százalékos emelkedést jelent. Az átlagos alkalmazotti létszám ugyanakkor csökkent 130 fővel, 8386-ról 8256-ra – ezt azonban nem lehet tömeges leépítésként értékelni. A vállalat minden bizonnyal racionalizálta folyamatait, az amúgy historikusan nagyon volatilis kiskereskedelmi pályán.

A beszámolóban szerepel egy 10 milliárd forintos céghálón belüli hitel, aminek az összege szinte teljesen megegyezik a veszteség mértékével. A cégvezetés minden bizonnyal a beruházások és a növekedési pálya folytatásához szükséges pénzügyi mozgásteret biztosítja így. Ez a csoporton belüli cash-flow struktúra megerősítése leginkább azt mutatja, hogy a Tesco a nehezített pálya ellenére is hosszú távon gondolkodik Magyarországon.

Ezt bizonyítja az is, hogy a vállalat az elmúlt időben 40 áruházat újított fel. Sőt, hosszú idő után két új boltot is nyitott, az egyiket ráadásul Budapesten. A beruházások kapcsán érdemes még megemlíteni az elmúlt időszak egyik legnagyobb beruházását, ami egyúttal az egész Tesco-csoport legnagyobb, 100 négyzetméteres logisztikai központja, amit tavaly novemberben adtak át.

Mi a helyzet a többieknél?

Akiknek az üzleti évük nincs eltolódásban a naptári év számításától, azoknak egy ideje már ismerjük az előző üzleti évüket. Ezek alapján azt látjuk, hogy A Spar belföldi árbevétele 2023-ról 2024-re 881,5 milliárd forintról 923 milliárdra nőtt, ami jelentős, több mint 41 milliárd forintos növekmény. A vállalat azonban továbbra is komoly mínuszban zárt: adózott eredménye 18,3 milliárd forintról 24,8 milliárd forintra romlott egy év alatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így tarolt le mindent a Lidl 2025-re itthon: 1300 milliárdos forgalom, 24 milliárdos profit

Továbbra is megkérdőjelezhetetlen a Lidl fölénye a magyar kiskereskedelemben. És ezt a számok, akár csak tavaly, idén is teljesen alátámasztják.

Az Aldi is árbevétel-növekedést könyvelhetett el: 490 milliárd forintról 518 milliárdra nőtt a belföldi forgalom, viszont a cég adózott eredménye meredeken visszaesett. A 2023-as –9,5 milliárdos veszteség 2024-re –27,4 milliárd forintra ugrott.

Az Auchan árbevétele lényegében stagnált, 445 milliárd forintról 444 milliárdra mérséklődött, viszont a francia hátterű lánc fordulatot ért el az eredmény szempontjából: a 2023-as –179 millió forintos veszteség után 2024-ben 1,2 milliárd forintos nyereséget tudott kimutatni.

Eközben a Penny stabil növekedést mutatott mind árbevétel, mind nyereség szempontjából. A diszkontlánc árbevétele 487,8 milliárd forintról 518,2 milliárdra nőtt, miközben az adózott eredmény is emelkedett: 4,35 milliárd forintról 4,75 milliárdra.