Te is így adod el a cuccaidat a Vinted-en, Facebook-on? Most érkezett, brutál NAV-bírságot kaphatsz!

A használt cikkek online kereskedelme kétségtelenül adózási kérdéseket vethet fel, ráadásul a vonatkozó platformok használata egyre népszerűbb Magyarországon is, ahol magánszemélyek használt ruhákat, cipőket, kiegészítőket, könyveket stb. értékesítenek egymás között, ezzel kapcsolatban pedig pár dologra mindenképpen érdemes odafigyelni – mondta el a Pénzcentrumnak Koncz Melinda adótanácsadó.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szakértői is arról számolnak be, hogy az ellenőrzési tapasztalatok szerint a jellemzően a saját, használt termékeiket értékesítő magánszemélyek nincsenek tisztában azzal, hogy ezen értékesítésekkel kapcsolatban terheli-e őket adókötelezettség, és ha igen, pontosan mi. Pedig ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel – főszabály szerint – minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel a magánszemély megszerez (például az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke).

A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatos, igazolt költségeket és az értéknövelő beruházások költségét. Ha az éves bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor az igazolt vételi ár és az eladási ár különbözete után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni – mondja az adóhatóság.

Ki őrizget éveken keresztül számlahegyeket?

Itt adja magát az első kérdés, az életszerűség tárgykörében: ki teszi félre az évek során vásárolt minden egyes ingósága számláját? A Pénzcentrumnak Koncz Melinda kifejtette: jogos a felvetés, hogy ki őrizget éveken át minden számlát? A mindennapokban ez szinte kivitelezhetetlen. Az szja-törvény erre az esetre ad egy kapaszkodót: ha a megszerzésre fordított összeget nem lehet igazolni, vagyis az eladó nem tudja bemutatni a tárgy eredeti vételárát, akkor a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.

Ez a jövedelem 200 ezer forintig valóban adómentes, és az ezen felüli rész után pedig 15 százalék személyi jövedelemadó fizetendő. Visszaszámolva ez már nem 600 ezer forintos bevételt jelent, hanem valójában 800 ezer forintosat.  Belátható, hogy a legtöbb használt tárgy eladása nem jár tényleges nyereséggel – kivételt leginkább csak a különleges, ritka darabok jelentenek. Ennek ellenére ezekre is érvényes a 600 ezer forintos bevételi határ szabálya.

Összességében elmondható, a fizetendő adó meghatározására jelenleg két lehetőség marad: vagy a számlák, egyéb bizonylatok megőrzése (így akár az adó 0 is lehet), vagy – ha az hiányzik – a 25 százalékos jövedelemszámítás alkalmazása.

Lehet-e ellenőrizni a használt holmik eladását?

Természetesen az is felmerül, hiszen milliószámra lefolytatott ügyletekről beszélünk, hogy az adóhatóságnak van-e ellenőrzési kapacitása? Az adótanácsadó szerint a NAV-nak joga van adatot bekérni a nagyobb piacterektől, ráadásul az Európai Unióban 2023-tól életbe lépett a DAC7 irányelv, amely előírja, hogy az online piacterek kötelesek adatot szolgáltatni az eladókról az adóhatóságok felé, ha azok bizonyos bevételi vagy tranzakciószám-határokat túllépnek.

Az ellenőrzések jellemzően a rendszeresen és nagy mennyiségben árusítókat érinthetik, akik tevékenysége már vállalkozásszerűnek minősülhet. Ugyanakkor ma már a mesterséges intelligencia is segítségül hívható az adóhatósági munkában, így az ellenőrzés nem pusztán kapacitás kérdése. Érdemes tehát abból kiindulni, hogy bárki számíthat ellenőrzésre, különösen az öt éves elévülési idő miatt.

A hatóság figyeli a rendszerességet, a bevétel nagyságát és a nyilvános piactereken zajló kereskedelmet. Az adatbekérések, a DAC7 szabályai és a mesterséges intelligencia alkalmazása mind lehetővé teszik, hogy kiszűrjék azokat, akik ténylegesen üzletszerűen árulnak. A személyes adásvételek ellenőrzése ezzel szemben sokkal nehezebb, ezekbe a NAV nem lát bele. Ilyenkor főként az emberek jóindulatán és jogkövető magatartásán múlik, hogy a szabályokat betartják-e. A szabályok nemcsak az online eladásokra, hanem a személyes értékesítésekre, így a garázsvásárokra is ugyanúgy vonatkoznak – húzta alá Koncz Melinda.

A DAC7 egyébként egy olyan uniós szabályozás, amely jelentéstételi kötelezettséget ír elő az online piacterek számára. Nem csupán a használtcikk-kereskedő platformok tartoznak ide, hanem például a szobakiadást vagy ételrendelést közvetítő szolgáltatók is. A szabály célja, hogy az illetékes hatóságok pontosabb képet kapjanak az online piactereken értékesítő vállalkozásokról és magánszemélyekről, valamint hogy csökkentsék az adóelkerülést. Ennek érdekében bizonyos eladóknak egy rövid jelentési űrlapot kell kitölteniük és benyújtaniuk.

Az egyik legnépszerűbb használtcikk-kereskedő platform szabályai szerint, ha évente több mint 30 eladás történik, vagy a bevétel meghaladja a 2 000 eurót, az eladó köteles benyújtani a DAC7 jelentést. Ebben az esetben az adatok automatikusan továbbításra kerülnek a NAV rendszerébe, még akkor is, ha nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A NAV a DAC7 alapján kapott adatokat keresztezheti más adatokkal (például bankszámlamozgás, online jelenlét), és megkeresheti az eladót pontosításért.

Magánszemélyként történő rendszeres eladás

Más megítélés alá esik, amikor a magánszemély eladásai gazdasági tevékenységnek minősülnek. A NAV álláspontja szerint „a gazdasági tevékenység akkor valósul meg, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és a tevékenység végzése független formában történik.”

Ha tehát kifejezetten márkás, jó állapotú ruhák kerülnek eladásra rendszeres gyakorisággal, összesen évi több mint 600 ezer forintnyi értékben, és a haszonszerzési cél felmerülhet, akkor a NAV értelmezheti úgy, hogy ez már jövedelemszerző tevékenység, és önálló tevékenységként adózni kellene utána. Ilyenkor a magánszemély jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely 89 százaléka (mint adóalap) után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetendő.

Ilyenkor a következő a teendő:

• be kell jelentkezni a NAV-hoz, és adószámot kell kérni
• nyilatkozni kell az áfa-alanyiságról - várhatóan magánszemély esetén az éves bevétel nem fogja elérni a 18 millió forintot (vagy év közbeni kezdés esetén annak arányos részét), így alanyi adómentesség választható számlát, nyugtát kell adni
• ha valaki nem választott alanyi adómentességet, akkor áfát kell fizetni és áfa-bevallást kell beadni
• a jövedelem után negyedévente szja-előleget kell fizetni
• az év végi szja-bevallásban a megfizetett előleget szerepeltetni kell

Amennyiben valaki felismeri az online piacterekben a lehetőséget, és outlet oldalakról, vagy turkálóból olcsón vásárol, hogy azt rendszeresen eladja 20-40 százalékos haszonnal, és havonta jelentős számú eladás történik, amelyek jellemzően új termékek, több fajta kategóriában, az éves forgalom pedig már bőven meghaladja a 600 ezer forintot, akkor a következő a teendő. Az adójogszabályok értelmében szükség lesz valamilyen vállalkozási formát (egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság alapítása) és adózási módot (KATA, átalányadó, vállalkozói szja) választani – hangsúlyozta végezetül a Pénzcentrumnak az adótanácsadó.

NAV: ez kerüljön a bizonylatra

Az adóhatóság szerint mivel a saját használtcikkeiket értékesítő magánszemélyek nem áfa-alanyok, nem számlát vagy nyugtát, hanem egyéb bizonylatot kell kiállítaniuk.  Az egyéb bizonylatra nincs semmilyen formai előírás, ezt az eladó saját belátása szerint alakíthatja ki, de fontos, hogy legalább a következő adatokat tartalmazza:

• az eladott cikk megnevezése;
• sorszám vagy más azonosító;
• az eladó magánszemély neve, lakóhelye, valamint adóazonosító száma;
• ha a bizonylat kiállítója nem azonos az eladóval, akkor a kiállító neve (elnevezése), lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint – ha van – adóazonosító jele, adószáma,
• a kiállítás időpontja;
• az értékesített áru megnevezése (például gyermekruha), a bevétel összege;
• a nyilvántartásban rögzítés időpontja;
• ha a bizonylaton több adásvétel is szerepel, akkor az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok, valamint az időszak megjelölése;
• minden olyan további adat, amely szükséges lehet az esetleges adózáshoz, annak ellenőrzéséhez.