Kiderült a magyar bankok sötét titka: ezt minden ügyfélnek tudnia kell a 20 ezres utalásról

Bár a 2013-ban bevezetett tranzakciós illetéket eredendően a pénzforgalmi szolgáltatókra vette ki az állam, előbbiek azt valamilyen formában szinte a kezdetektől fogva továbbhárítják az ügyfelekre. Ez az áthárítás többféle módon is megvalósulhat – van olyan szolgáltató, amely beépítette a költségeibe az illetéket, míg mások külön tételként tüntetik azt fel.

Az illeték bevezetése tehát a banki szolgáltatások drágulásához vezetett, amit jól jelzett a korábban gyakori nullás számlák kivezetése is. Bár a tranzakciós illeték számos fizetési műveletet érint, az ügyfelek azt leginkább kettő esetében, készpénzfelvételnél és átutaláskor érzékelhetik. Bár ezek közül az előbbi lényegesen drágább – a felvett összeg 0,6 százaléka, ráadásul felső összeghatár nélkül -, ugyanakkor az ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozatnak hála havonta maximum 150 ezer forintot ingyenesen vehetnek fel a lakossági ügyfelek a banki ATM-ekből.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újra tarolnak a valódi nullás számlák: megindult a roham a magyar bankokba

2024 első heteiben egymás után jelentettek be áremeléseket a magyarországi bankok, amit a tavalyi év kiemelkedően magas inflációjával indokoltak.

A fentiekkel szemben az átutalások utáni tranzakciós illeték mértéke az átutalt összeg 0,3 százaléka, legfeljebb 10 ezer forint. Mindebből az következik, hogy bár a készpénzfelvételt lényegesen nagyobb illetékfizetési kötelezettség terheli, az ügyfelek többsége valójában csak az átutalások utáni díjtételekkel találkozik. (Mindez azonban csak az ügyfelek szempontjából igaz, ugyanis a pénzintézeteknek akkor is meg kell fizetniük az illetéket, amennyiben az ügyfél nyilatkozott az ingyenes készpénzfelvételről.)

A fentiek következtében ügyfélszempontból igen lényeges könnyítés volt, amikor a kormány megszüntette a 20 ezer forintot meg nem haladó átutalások illetékfizetési kötelezettségét. Sőt, a változás bevezetése óta az ennél nagyobb összegek átutalásakor is csupán az átutalt összeg 20 ezer forint feletti része után számítják fel a tranzakciós díjat.

A kisebb összegek átutalása tehát ingyenes, a nagyobbaké pedig olcsóbb lett. De mégis mit jelent ez a gyakorlatban? A példa kedvéért tételezzük fel, hogy havonta 200 ezer forintot fizetünk lakbérre, amit átutalással rendezünk az ingatlan tulajdonosa felé. Ez az eredeti szabályozás szerint 600 forint tranzakciós illetéket jelentett volna, míg a jelenlegi szabályozás szerint mindössze 540-et.

Tehát elvileg havonta ezt az 540 forintot spórolhatnánk meg azzal, ha nem egyben utalnánk el a 200 ezer forintot, hanem tíz részletben, 20 ezer forintonként. Bár ez az 540 talán elsőre nem tűnik annyira soknak, éves szinten mégiscsak 6 480 forintról van szó. Viszonyításképpen, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy tavaly ősszel megjelent tanulmánya szerint 2021-ben egy átlagos lakossági ügyfél évente átlagosan 34 800 forintot költött bankolásra, ami havonta 2 900 forintot jelentett akkor. Amennyiben a fenti összeget korrigáljuk az azóta eltelt évek átlagos inflációs értékeivel, úgy egy átlagos díjazású bankszámla éves költsége 2024-ben 49 ezer forintra emelkedhet, ami már havi 4 083 forintot jelent átlagosan.

Amennyiben ehhez a 49 ezer forinthoz viszonyítjuk a 6 480 forintot, akkor láthatjuk, hogy ez az összeg egy átlagos lakossági ügyfél átlagos éves banki költségeinek a 13,2 százalékát teszi ki.

A banki költségek jellemzően magasabbak

A fentiek fényében már megérheti az a havi néhány perc pötyögés a mobilbankban/internetbankban, amit az egy utalás helyetti 10 tranzakció jelentene. Kérdés persze, hogy ez anyagilag is megérné-e számunkra? Egy-egy átutalás után ugyanis nem, vagy nem feltétlen csak a tranzakciós illetéket kell megfizetnünk, hanem a bank által felszámított díjat is. Tehát csak akkor érné meg a fenti „trükk”, amennyiben a bank kevesebbet számít fel átutalási díjként, mint a tranzakciós illeték. Ez elvben nem tűnik lehetetlennek, hiszen jellemzően 20 ezer forintig csak a banki díj, 20 ezer forint felett pedig a banki díj plusz a tranzakciós illeték terheli az átutalásunkat.

De lássuk a gyakorlatot. Kíváncsiságból megnéztük néhány bank hirdetményét, mennyibe kerülnek alapesetben a mobil- vagy internetbankon keresztül leadott eseti átutalások. Ezek közül kigyűjtöttünk néhányat:

• Az OTP Banknál a legtöbb számlacsomag esetében a bankon belüli átutalás esetén az átutalt összeg 0,3 százaléka, de minimum 233 forint kerül felszámításra, míg a bankon kívül, belföldi átutalásoknál 0,35 százalék, de minimum 378 egy-egy átutalás díja.
• Az MBH Banknál nincs különbség a bankon belüli és kívüli átutalások között, ezeknek egységes az árazásuk. Az átutalások költsége 0,4 százaléktól indul, de van olyan számlacsomag, ahol ez a díj az átutalt összeg 0,62 százaléka. Ugyanakkor itt is vannak minimális díjak - van olyan számlacsomag, ahol ez 229 forint, de olyan is, ahol 458 forint. Igaz, a nagyobb számlacsomagok között találni olyat, ahol egységesen 114, illetve 134 forint egy-egy átutalás díja.
• A K&H Bank esetében az átutalt összeg 0,59 százalékába, minimum 121 forintba kerül egy átutalás, ha bankon belül utalunk, míg a bankon kívüli, belföldi tranzakciók díja 0,85 százalék, minimum 102 forint.
• Az Erste Bank esetében a bankon belül átutalás díja 0,156 százalék, de minimum 175 forint, míg a bankon kívüli utalás díja 0,222 százalék, minimum 216 forint.

A fentiek alapján az OTP Banknál 20 ezer forint elutalása 233 forintba kerül bankon belül, míg bankon kívül 378 forintba. A 200 ezer forintos bérleti díj 10 részletben való elutalása tehát 2 333 illetve 3 780 forintba kerülne, míg ha egyben utalnánk, akkor 600 illetve 700 forint lenne a költségünk. Bár utóbbi esetekben már a tranzakciós illeték is terhelne minket (+540 forint), ám az OTP hirdetményében nem találtunk arra való utalást, hogy a bank ezt külön tételként számítaná fel – úgy tűnik, hogy ebben az esetben a díj bele van kalkulálva a banki költségekbe.

Mint látni fogjuk, az OTP ezzel különcnek számít az általunk megvizsgált bankok között, ugyanis a többi esetben mindig külön megjelenik a plusz 0,3 százalék a bank saját díjain felül.

Az MBH Banknál a 0,4 százalékos, minimum 229 forintos verzióval számolva 229 forint lenne 20 ezer forint elutalása, ami 10 alkalom esetén már 2 229 forintot jelentene. Ezzel szemben 200 ezer forint egybeni elutalásának 800 forint lenne a banki költsége, amihez már hozzá kell számolnunk a 0,3 százalékos tranzakciós díjat is, így a végösszeg 1 340 forint.

A K&H Banknál 121 forint lenne 20 ezer forint bankon belüli, illetve 170 forint annak bankon kívüli elutalásának a díja, így a teljes lakbért 1 210, illetve 1 700 forintért utalhatnánk el. Ezzel szemben az egyösszegű utalásnál 1 720, illetve 2 240 forintos díjjal kellene számolnunk (amiből 540 forint a tranzakciós illeték).

Az Erste Banknál 20 ezer forint elutalásakor bankon belül és kívül is a minimális 175, illetve 216 forintos díjakat kellene megfizetnünk, ami így 10 tranzakció esetén 1 750, illetve 2 160 forintot jelentene havonta. Ezzel szemben 200 ezer forint egybeni elutalása 312, illetve 444 forintba kerülne, ami az 540 forintos tranzakciós illetékkel együtt 852, illetve 984 forintot jelentene.

Sok múlik a számlacsomagon

A fentiek alapján látható, hogy nem mindenhol érné meg 10 részletben elutalni a 200 ezer forintot, ugyanis az átutalások minimum díjai arányaiban jellemzően magasabbak, mint a magasabb átutalási összegekből levont százalékok és a tranzakciós illeték összege. Vegyük például az Erste Bankot, ahol a bankon belüli átutalás díja és a tranzakciós illeték együttesen az átutalt összegnek a 0,426 százalékát teszi ki (200 ezer forint esetében csak 180 ezer az illetékköteles összeg, ami 200 ezer forintra vetítve csak 0,27 százalék illetéket jelent). Ezzel szemben a minimálisan fizetendő díj 175 forint, ami 20 ezer forintnak a 0,875 százaléka, tehát az előző díj duplája. Bankon kívüli utalás esetén még ennél is rosszabb a helyzet – egyösszegű utalás esetén a teljes költségünk az átutalt összegnek a 0,492 százaléka, míg 20 ezer forintnak a minimális 216 forint az 1,08 százalékát teszi ki.

A fenti példák között lényegében a K&H Bank az egyetlen, ahol megérné feldarabolni az átutalandó összeget. Ennek oka, hogy az átutalás minimális díjai 20 ezer forint esetében nagyjából megegyeznek a százalékban meghatározott díjtételekkel.

A fentieket árnyalja azonban, hogy sok számlacsomag biztosít legalább havi néhány ingyenes átutalási lehetőséget. Maradjunk a K&H Banknál, amelynek úgynevezett minimum plusz számlacsomagjában például havonta két utalás ingyenes, így ebben az esetben a 10 darab tranzakció 968, illetve 1 360 forintba kerülne, hiszen csak nyolc alkalommal kellene megfizetnünk a minimális 121, illetve 170 forintos díjat. Ugyanakkor a 200 ezer forint egy összegben való elutalása csak 540 forintba kerülne, hiszen egy tranzakcióról lévén szó kizárólag a tranzakciós illetéket kellene megfizetnünk. Még akkor sem járnánk jobban, ha a bank egy nagyobb, úgynevezett kényelmi plusz csomagját választanánk – bár itt már havonta 5 az ingyenes átutalások száma, ám a maradék 5 tranzakciónak még mindig 605, illetve 850 forint lenne a banki költsége, szemben a fent említett 540 forinttal. Arról nem is beszélve, hogy ennek a csomagnak a havi díja 2 416 forint, szemben az előbbi 1 084 forintos számlavezetési díjával (mindkét összeg a bizonyos feltételekkel elérhető díjkedvezmények nélkül értendő).

Bár vannak a piacon olyan számlacsomagok, amiknél még több, vagy akár korlátlan az ingyenes átutalási lehetőségek száma, ám ezeknél jellemzően még magasabb a havi számlavezetési díj, vagy csak olyan magas jövedelemmel és/vagy megtakarítással vehetők igénybe, amit a legtöbb ügyfél nem tud felmutatni. Frissítés: Cikkünk megjelenése után az OTP például arról tájékoztatta lapunkat, hogy "az online utalások esetében az OTP Bank valamennyi ügyfelének továbbra is elérhető az akciós díjmentesség 20 000 forint alatti utalások esetében, havonta összesen 500 000 forint összegig, amihez csupán az ügyfeleknek igényelniük kell a megfelelő kedvezményelemet."

Összességében mind nyerünk ezen

Láthattuk tehát, hogy a hétköznapi ügyfél szintjén nem sokat jelent a 20 ezer forint alatti összegre vonatkozó tranzakciós illeték elengedése – egy-egy utalás esetén mindössze 60 forintról van szó. Ugyanakkor a bankrendszer egésze szempontjából nagyon is sokat számít, hogy a szolgáltatóknak ennyivel is kevesebbet kell befizetniük az államkasszába.

Összességében tehát a bankrendszer olcsóbban tud működni, így pedig általánosságban a banki szolgáltatások is olcsóbbak lehetnek az ügyfelek számára.