Sokkoló, milyen hústermékek lepik el a magyar boltok polcait: ezt minden vásárlónak tudnia kell

Tavaly az élelmiszeripar gazdasági növekedése jelentősen alulmúlta az ipari átlagot is – mondta el előadásában Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A szakember kiemelte, hogy az élelmiszeripar messze alulteljesített 2023-ban 2022-hez képest, a termelés volumenindexe 11,3 százalékkal csökkent. Ilyen visszaesés nem történt Magyarországon az elmúlt két és fél évtizedben.

A hazai ágazat számára sokkoló az is, hogy a húsipar még nagyobb visszaesést prezentált. 2023-ban a húsfeldolgozás és tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 15,7 százalékos visszaesést mutat. A húskészítménygyártás pedig 14,4 százalékos visszaesést mutat. Elmúlt 2 és fél évtizedben sose fordult elő, hogy mindkét nagy iparág 10 százalék felett csökkenjen.

Éder Tamás arról is beszélt, hogy a visszaesés egyik legfőbb indikátora, hogy a belföldi értékesítés jelentősen visszaesett. A hazai húsiparnak tehát rendkívül rendesen odavágott a kiskereskedelemi forgalomcsökkenés. Emellett rendkívül rossz hatással van az olcsó importtermékek térhódítása, de Éder Tamás szerint a legnagyobb probléma,

hogy az ágazat az elmúlt időben nem tudta beépíteni az átadási áraiba a saját, óriási mértékű önköltség növekedéseit.

Az elnök kiemelte azt is, 20 éves távlatban ha nézzük, a sertés, és úgy az általában a hústermékek fogyasztói árai reálértéken jóval a bérnövekedés mértéke alatt vannak. Tehát ma Magyarországon még mindig olcsó húst enni, a fizetésekhez, illetve a fizetésnövekedéshez képest legalábbis mindenképp.

A hazai húsipar legnagyobb kihívásai

Éder Tamás kiemelten beszélt arról, hogy a különböző piaci hatások, és állami intézkedések okán a magyar boltokat ellepték az olcsóbb, nem mindig a legjobb minőségű importtermékek. Erre például hozta a sokáig árstoppal értintett sertéscombot, amiből 2022-2023-ban brutálisan megnőtt az import. De ugyanígy nagyon súlyos gondot okoz a hazai ágazatnak a kötelező akciózás, de az árösszehasonlító portál is. Ezek ugyanis csak és kizárólag az árat mutatják, nem lehet látni mellettük például hústermékek esetén a hústartalom vagy egyéb más jelölést sem. Ez a metodika pedig egyértelműen az árak letörése felé, nem pedig a minőség növekedés felé lökik a piacot.

Ez egy nagyon rossz irány, ez elmúlt két évet megelőző 4-5 évben sikerült kikerülni az ágazatnak ebből az árletörő-spirálból a minőség javára, de a mostani történések visszalöknek mindent. Romboló hatás ez a minőséget gyártók fel

- emelte ki Éder Tamás.

További súlyos kihívások a hazai húsipar előtt

• fogyasztáscsökkenés;
• diszkontosodás (saját márkás termékek szerepének erősödése a brand termékek kárára) – „az élelmiszeripari cégek ezt nem szeretik, a jövedelmezőségének csökkenését látják ebben” – tette hozzá Édert Tamás;
• minőséggyengítési folyamatok megjelenése (helyettesítő termékutánzatok erősödése, ami minőségromláshoz vezet;
• EPR-díjak drasztikus emelkedése;
• a kötelező akciózás is az importnyomás jelentős erősödését hozza;
• kiskereskedelmi különadó növelése, aminek egy része a gyártókon csapódik le.

Antibiotikumokban fürdik a sertéságazat

Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke arról beszélt, óriási kihívás előtt áll a magyar állattenyésztés, ugyanis 2030-ig az EU-s diriktíva szerint radikálisan csökkenteni kell az ágazatban felhasznált antibiotikumok felhasználást. Magyarország ebben viszont top5 felhasználó az EU-ban, úgyhogy ez nem lesz egyszerű. A cél szerint ugyanis 2018-as bázisévvel számolva 2030-ra 50 százalékkal kell csökkenteni az antibiotikum-felhasználást.

A szakember előadásából kiderült az is, hogy a hazai sertéstenyésztők jóval több antibiotikumot használ, mint például a baromfi ágazat. Úgyhogy ez nem lesz egyszerű menet az előttünk álló években. Mindennek ellenére Dr. Nemes Imre szerint az élelmiszereink biztonságosak, 2022-ben mintegy 25 ezer mintát vizsgálva kijelenthető volt ugyanis, hoy semmilyen gyógyszermaradékot nem találtak az élelmiszerekben a Nébih.