Elképesztő, mekkora kincs rejlik a magyarok hulladékai között: ez bizony rendkívül sokat ér

Ki találta ki a visszaváltási rendszert és hol állunk mi európai, illetve világviszonylatban?

Az újrahasznosítható csomagolások betéti rendszerben történő visszavétele kezdetleges formában már 1902-ben megvalósult – Norvégiában. Európa a kötelező visszaváltási rendszerek éllovasa, de az USA egyes államaiban, így Kaliforniában vagy New York államban, illetve Ausztráliában is létezik DRS, Ázsiában pedig Dél-Korea az újrahasznosítás úttörője. Ami a közvetlen szomszédainkat illeti: Horvátország 2006-ban, Szlovákia 2022-ben, Románia pedig tavaly novemberben vezette be a kötelező visszaváltás és újrahasznosítás rendszerét.

Palackok és tejesdobozok, harisnyák és szőnyegek, szikkasztók és víznyelő aknák – minden műanyag újrahasznosítható?

Nem minden arany, ami fénylik, pontosabban: léteznek egyszerűen, és nehezen újrahasznosítható műanyagok is. A PET (polietilén-tereftalát) elsősorban italok és élelmiszerek csomagolására használt műanyag, viszonylag egyszerűen újrahasznosítható újabb palackok, vagy akár műszálas ruhák is készülhetnek belőle. A HDPE-t (magas sűrűségű polietilént) többnyire tejesdobozok, tisztítószerek és mosószerek flakonjainak gyártására használják. A PVC (polivinil-klorid) csövek, kábelek, ablakkeretek és padlók, a polipropelén pedig élelmiszer-tárolók, szőnyegek és műanyag bútorok alapanyaga.

A Wavinnál a HDPE és a PVC anyagokat is újrahasznosítjuk: védőcsövek, csatornacsövek készülnek belőlük

– magyarázza Kain Péter, a Wavin egyik termelési vezetője. A legnehezebben újrahasznosítható műanyagok közé tartozik például a harisnyák jól ismert anyaga, a nylon.

Az újrahasznosítás terén nem csak az állam és a lakosság, hanem a gyártók szerepe is óriási, hiszen saját kutatás-fejlesztésüknek köszönhetően számos további termék kapcsolódhat be a fenntartható, körkörös gazdaságba. A Wavin például két legyet üt egy csapásra: a nemrég piacra dobott Aquacell szikkasztók, illetve Tegra víznyelő aknák 100%-ban újrahasznosított műanyagból készülnek és egyben újrahasznosíthatók is, ráadásul a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá váló esővíz-kezelésben is segítenek. A vállalat napenergiahasználattal és elektromos autóparkkal is kíméli a környezetet, 2025-től pedig eleget tesz az ún. zero landfill waste elvnek, tehát nem kerül majd hulladéklerakóba Wavintól származó hulladék.

A jövő műanyag bicikliúton, okos kukák felé vezet

A kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon most bevezetett formája minden bizonnyal csak a kezdet. Jelenleg is folyó kísérleti projektekben a szakemberek például a digitális visszaváltási rendszerben (DDRS) rejlő lehetőségeket vizsgálják, így egyszer akár okostelefonnal is bescannelhetjük majd az újrahasznosítandó tárgyak vonalkódját, mielőtt szelektív okos kukába dobnánk azokat.

A Pénzcentrum kötelező visszaváltási rendszer kutatása

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közösen végez kutatást, hogy felmérje és megvizsgálja, hogy milyen társadalmi hozzáállás jellemzi ezt az átállást. A kérdőív kérdései úgy lettek összeállítva, hogy a legtöbb aspektusból keletkezzen adat arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lehet a lakosság mindennapjaira a visszaváltó rendszer, és hogy képet kapjunk arról, hogy milyen az alapvető társadalmi hozzáállás a kérdésben. A kérdőív teljesen anonim és önkéntes, mentes mindenféle gazdasági vagy politikai szándéktól. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat!