Új címkéket kapnak a magyar élelmiszerek: ezt kell tudnod a titkos kódokról

A rendszer egyelőre önkéntes alapon működik, de az élelmiszeripar pár nagy, meghatározó szereplője is használja - hívja fel a figyelmet írásában a G7.  Mint fogalmazank, Magyarországon elsősorban a Nestlé, a Danone és a Pepsi termékein találkozni vele, az élelmiszerláncok közül pedig az Aldi, a Lidl és az Auchan kezdte el bevezetni a saját márkás termékein.

A fogyasztók tájékozódását segítheti egy másik, tudományos alapokra helyezett élelmiszer-besorolási rendszer, a NOVA is, amelynek célja az ultrafeldolgozott élelmiszerek (angol rövidítése alapján upf) beazonosítása. Az upf három alapon nyugszik: az összetevőkön, a készítési módszereken és a gazdasági szempontokon. Kiindulási alapja, hogy az üzleti célokat legtöbbször csak úgy lehet elérni, ha ipari adalékokat használnak a gyártásnál, tipikusan tartósítószert, színezéket, állományjavítót vagy ízfokozót.

Az upf elsősorban attól lesz upf, hogy az összetevőt annak érdekében és olyan eljárással használják, hogy nagyobb fogyasztásra ösztönözze a vásárlót. Ez lehet akár természetes anyag is, ezúttal nem az a lényeg, hogy a szintetikus összetevőkre hívják fel a figyelmet, hanem a célt azonosítsák: egy olyan manipulálást, amely többletfogyasztásra sarkall.