Mi folyik itt? Elfelejtettek sört inni a magyarok a vébé alatt

A 2022. évi labdarúgó-világbajnokság követése hazánkban egy szűkebb rétegre jellemző – derül ki a NielsenIQ friss, reprezentatív fogyasztói kutatásából. A megkérdezettek valamivel több mint egynegyede (26%) kíséri figyelemmel a katari mérkőzéseket, többségében férfiak és a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások.

A szurkolók közel fele (46%-a) szerint télen nehezebb összeegyeztetni a meccsnézést az egyéb szezonális eseményekkel (pl.: karácsonyi vásárok, ünnepi készülődés). Ebből is adódhat, hogy 10-ből 3 vb-néző kevesebb mérkőzést követ figyelemmel most, mint a korábbi futball-világkupán.

A döntő többség közösségben szurkol: a meccsnézők kétharmada nagyobb társaságban – például rokonokkal, barátokkal –, a drukkerek 29%-a pedig a párjával. Mindazonáltal minden harmadik VB-néző egyedül is megnézi a mérkőzéseket, ha épp nincs társasága

– mondta Vágyi Erik, a NielsenIQ ügyvezető igazgatója. Akár egyedül, akár társaságban: inkább otthon nézik a megmérettetést. A drukkerek csupán kevesebb, mint egyötöde, leginkább a fővárosiak választanak külső helyszíneket meccsnézésre. Jelentős ugyan az otthon készített ételek/italok szerepe, ám a nézők elsősorban boltból vásárolt termékeket fogyasztanak (minden második vébénéző), azokat pedig jellemzően – tízből négy fogyasztó – diszkontáruházakban szerzik be.

A világkupák egyértelmű sztárterméke a sör, ám a NielsenIQ nemzetközi kiskereskedelmi láncok szkennelt adatait felölelő kutatásából világosan látszik: számít, mely évszakban rendezik az eseménysorozatot. Az idei világbajnokság 2 hete alatt, november 21. és december 4. között hazánkban több mint 8 millió üveg sör (ebből 650 ezer alkoholmentes) fogyott a kiskerben, amire összesen 2 és fél milliárd forintot költöttek a fogyasztók. A 2021 nyarán – tehát a sörfogyasztás szezonjában – rendezett labdarúgó Európa-bajnokság hasonló két hete alatt (2021. június 14-27. között) ennek kétszeresét, 16 millió üveg sört emeltek le a boltok polcairól a magyarok.

Népszerűek még a szénsavas üdítők (ebből 5 millió üveg fogyott csaknem 2 milliárdért) és a sós snackek. Hogy utóbbit is számszerűsítsük: másfél millió csomag chipset (650 milliárd forint értékben), és 900 ezer tasak sós magot (600 millió Ft-ért) ropogtattak el a magyarok. A nassolnivalók jóval kevésbé tekinthetők szezonális termékeknek, mit a sör, és ez az adatokból is visszaköszön: a vb vizsgált két hetében chipsből 2%-kal, sós magvakból pedig 13%-kal nőtt a fogyasztás az Eb hasonló időszakához (június 15-27.) képest.

„Az ugyanakkor a NielsenIQ fogyasztói kutatása alapján bizonyos, hogy a vébénézők télen is leginkább a sört érzik jó meccsnézős italnak”

– fogalmazott Groszmann Diána, a vállalat régiós Consumer Insights vezetője. A szurkolók 68%-a választja az alkoholos, 10%-a a -mentes verziót), ételekből pedig jellemzően a sós snackekre (55%) és magvakra (43%) gondolnak, ha a labdarúgó-világkupáról van szó. Idei érdekesség, hogy felkerült a palettára a forralt bor is: a drukkerek 5%-a ezt szürcsöli a mérkőzések mellé. Mindezekre (ételekre-italokra) pedig a drukkerek átlagosan 2600 forintot hajlandók költeni egy meccsnézés során.