Kegyetlenül megdrágulhat a magyarok kedvence: ezt tette az aszály az idei terméssel

A Kunsági borvidéken gyakorlatilag véget ért a szüret, és bár az idei termésről még nincsenek pontos adatok, annyi szinte biztosra vehető, hogy a tavalyi – az aszály miatt már akkor is az átlagosnál alacsonyabb – termésnél kevesebb szőlőt szüretelhettek le a termelők.

Az aszály jelentős mértékben visszavetette a termésmennyiséget, de az előzetes várakozásoknál kisebb a kiesés. Vannak ugyanakkor olyan területek, amelyeken gyakorlatilag nem volt termés, illetve egyes ültetvények teljesen kipusztultak. Elsősorban a korai fajtáknál és a fiatal, ennélfogva kevésbé mélyen gyökeredző tőkéknél volt nagyobb mértékű a terméskiesés.

A Kunsági borvidéken egyébként mintegy 20 ezer hektáron termelnek szőlőt, amelyből – mivel a terület egy részén olyan új telepítések vannak, amelyek még nem fordultak termőre – körülbelül 17 ezer hektárról szüreteltek idén szőlőt.

A borvidéki tradicionális minőségi fajták, mint a kékfrankos vagy a cserszegi fűszeres ugyanakkor nem csak gyengén teremtek, hanem a felvásárlási árukkal sem tudták kompenzálni a mennyiségi kiesést.

A cserszeginél például 100 forint körül alakult a kilogrammonkénti felvásárlási ár, a borvidéki elnök szerint azonban a szőlőtermelők 120-150 forintos árakkal kerülhették volna el a veszteséget. A képet árnyalja, hogy azok a szőlősgazdák, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) – attól függően persze, hogy milyen felvásárlási árat tudtak elérni –, mérsékelhették veszteségeiket, illetve növelhették nyereségüket.   

Mivel a Kunsági Magyarország legnagyobb borvidéke, amelyen belül vannak olyan területek, ahol nincsen borászat, az sem mindegy, hogy a közelbe vagy esetleg akár 80-90 kilométerre kell szállítani a megtermelt szőlőt

– mutatott rá egy újabb olyan tényezőre Frittmann János, amitől jelentősen függ egy-egy szőlőtermelő eredményessége. A minőségi borászatokkal integrációs kapcsolatban álló szőlősgazdák ugyanakkor jobb helyzetben voltak idén. A kékfrankos gyengébb szereplését a borvidéki hegyközségi tanács elnöke szerint az is okozhatta, hogy a jelenlegi időszakban a vörösborok iránt kisebb az érdeklődés, mint a korábbi években. 

Nagy kérdés, hogy mennyire érinti majd a borfogyasztást a válság. Az bizonyosnak tűnik, hogy a borárakat emelni kell, a borászok megemelkedett input- és energiaköltségei, valamint az elmúlt hónapokban megnövekedett munkabérek miatt – mondta Frittmann János. Az eddigi válságok tapasztalata, hogy a borfogyasztás az átlagosnál kevésbé esett vissza, de ezt nem lehet kivetíteni a jelenlegi helyzetre, hiszen ez a válság is más, mint a korábbiak

– tette hozzá.

Szerinte az a borászat, amelyiknek most nem sikerül árat emelnie, az elbúcsúzhat az eredményességétől, vagy veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni.Ezt a negatív jövőképet ellensúlyozhatja az esetleges mérsékeltebb fogyasztáscsökkenés mellett az is, hogy a kisebb termésveszteséget elszenvedő biancát vagy az alettát például az exportpiacokon különösebb gond nélkül lehet értékesíteni.