Ezek a kiskereskedők szakítottak a legnagyobbat a járványon: le is hagyták a konkurenciát

A legnagyobb mértékben Olaszországban (-11,6 százalék), Spanyolországban (-11,0 százalék) és Cipruson (-10,8 százalék) csökkentek a nem élelmiszer jellegű termékek eladásai. Főként a ruházati cikkek és cipők kiskereskedelme esett vissza számos országban, egyes esetekben több, mint 20 százalékkal. Hollandiában viszont a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi szektor egésze jelentősen nőtt (+6,2 százalékkal). Sok európai országgal ellentétben a fertőzés első hulláma alatt itt a kiskereskedelmi szektor nem volt teljesen lezárva, valamint az online kiskereskedelem is viszonylag erős növekedést produkált. 2020-ban jelentősen meghaladta az előző évet a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma: Litvániában (+7,7 százalékkal) és Dániában (+6,2 százalékkal). 

A koronavírus-járvány számos olyan fejlesztést indított el vagy gyorsított fel, amelyek hosszútávon is befolyásolni fogják majd az üzletláncok kiskereskedelmét. Az online kiskereskedelem Európa számos régiójában már nagyon elterjedt. Azonban különösen a műszaki fogyasztási cikkek kiskereskedelmében a többcsatornás (omnichannel) kiskereskedők nagyobb mértékben növekedtek, mint a kizárólag online kiskereskedők

- magyarázza Dr. Johannes Schamel, a kutatás igazgatója. Jól mutatja az idei tanulmány fókuszországa, Németország, hogy a belvárosokban levőkiskereskedőknek a látogatási gyakoriságok alakulása miatt még inkább alkalmazkodniuk kellett, hogy lépést tartsanak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi folyik a magyar boltokban? Erről sok magyar vásárlónak halvány fogalma sincs

A magyar vásárlóknak több mint fele számára fontos szempont, hogy magyar élelmiszert vegyen a boltban külföldi helyett.

A tanulmány legfontosabb megállapításainak áttekintése

Vásárlóerő: A 27 uniós ország közül Spanyolországban, Olaszországban és Cipruson volt a legnagyobb a jövedelemcsökkenés, mivel a hosszan tartó lezárások és a gazdaság turizmustól való függésük különösen nagy veszteség volt. Magyarországon, ahol a korábbi években jelentős vásárlóerő növekedésről számoltunk be, 2020-ban szintén nagymértékű visszaesés volt tapasztalható, amiben a forint gyengesége is kulcsszerepet játszott.

A kiskereskedelmi forgalom: 2020-ban az FMCG kiskereskedelmi forgalomaz EU-27 országában 5,5 százalékkal nőtt. Ez részben annak köszönhető, hogy az élelmiszer-fogyasztás a bezárt étkezdék, éttermek és az általános kijárási tilalmak miatt az otthonokba tolódott. A legerősebb növekedés Németországban (+12,4 százalék), Írországban (+10,3 százalék), Ausztriában (+8,4 százalék) és Luxemburgban (+8,0 százalék) volt. Ezzel szemben az EU-ban a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom 3,0 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi forgalom részesedése alakossági fogyasztásból: A korábbi hosszútávú tendenciával ellentétben 2020-ban a 27 uniós országban jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom részesedése a lakossági fogyasztásból. Az uniós lakosok átlagosan a fogyasztói kiadások 35,5 százalékát költik a kiskereskedelmi szektorban. A kiskereskedelmi szektor továbbra is Horvátországban (50,9 százalék) és Magyarországon (53,3 százalék) részesedik a legnagyobb arányban a lakossági kiadásokból.

Infláció: Mivel 2020-ban az infláció -részben az olajárak nagymértékű csökkenésének köszönhetően -mindössze 0,7 százalékos volt, 2021-ben az inflációs ráta várhatóan 1,9 százalékra emelkedik. Az infláció emelkedése különösen Németországban várható, ahol az év elején lejárt az általános forgalmi adó átmeneti csökkentése. Itt az árak 2021-ben várhatóan 2,4 százalékkal emelkednek, szemben az előző évi 0,4 százalékkal.

Műszaki fogyasztási cikkek kiskereskedelme: 2020-ban tizenkét nyugat-európai országban a műszaki fogyasztási cikkek értékesítésének csaknem 40 százaléka online történt. A legnagyobb nyertesek a click-and-mortar (azaz a hagyományos és online kereskedelmet egyaránt kínáló) kiskereskedők voltak. Ők 60 százalékkal növelték online eladásaikat -jóval nagyobb mértékben, mint a kizárólag online kiskereskedők (+36 százalék) -, és most először a teljes online értékesítés több mint 50 százalékát teszik ki.