23 °C Budapest
A senior woman picking some goods from the shelf while out shopping for groceries at her local supermarket.

Ennyit drágult egy év alatt a nyugdíjasok élete: nehéz dolguk lesz a nagybevásárlással

2021. június 10. 15:02

Májusban, akárcsak áprilisban igen magas, 5,1 százalékos volt a mért infláció - ilyen mértékű drágulást a járvány kitörése óta egyetlen hónapban sem mértek. Elemzők szerint az elszabaduló árak a gazdaság újraindulásának velejárói és csak nyárra konszolidálódik a drágulás. A járvány előtt nosztalgikus panaszkodásként hatott csupán, mennyivel többet ért a nyugdíj - vagy a fizetés - valamikor, több mint egy év után ez a mindennapokban is érezhető, ilyen árképzés mellett. A Pénzcentrum - ahogy minden hónapban, most is - tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül mutatja be, hogy mennyi zsemlére, tejre, tojásra, húsra futotta régebben az átlagos nyugdíjösszegekből és mennyire futja most. Mennyivel rövidítette meg valójában a járvány az idős magyarokat? Mutatjuk.

A koronavírus tavaly márciusi betörése után szinte rögtön megmutatkoztak hazánkban annak gazdasági hatásai is: rengetegen veszítették el munkájukat, kényszerültek fizetésnélküli szabadságra menni, és hamarosan az élelmiszerárak az egekbe szöktek. Ezt mindenki tapasztalta, azonban azóta már több mint egy év eltelt, és továbbra is azt látjuk: nem tudtak visszazökkenni az élelmiszerárak a járvány előtti mederbe.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. májusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi áraknál – ez az eltérés pont akkora, mint áprilisban, és 1,4 százaléponttal több, mint a márciusi. Hiába stagnált az éves infláció már november óta 2,7 százalékon, tél végén ismét emelkedés kezdődött. Ilyen magas inflációs adat nem volt még azokban a hónapokban sem tavaly, amelyekre a járvány rányomta a bélyegét.

Elemzői vélemények szerint az ilyen nagy mértékű éves drágulást elsősorban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisa, és az azóta bekövetkezett árrobbanása, valamint a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozhatta. Az elemzői becsléseknek megfel, hogy májusban is 5% közelében maradt az infláció, azonban a nyári hónapokra visszaesik. Horváth István szerint a gazdaság berobbanását jelzi, hogy elindult a drágulás.

A Sberbank treasury vezetője többek között ezzel, és a világszerte általános áremelkedéssel indokolja az előző hónapokhoz és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva kiugróan magas értéket. Egész éves viszonylatban azonban ennél alacsonyabb, de még a kormányzati célértéket bőven meghaladó, 4,1 százalékos átlagos inflációra számít a szakértő, köszönhetően a várható őszi természetes lassulásnak, majd az év végi vásárlási hajrának. 

Az élelmiszerek inflációja is nőtt az előző hónaphoz képest

Az élelmiszerek ára egy év alatt - az általános fogyasztói árakon belül mindössze 2,6 százalékkal emelkedett májusban, ez pedig fordulást mutat az eddigi csökkenő tendenciában. Áprilisban ugyanis még csak 2,4 százalék volt a drágulás mértéke. Ez magasabb annál is, amennyivel  egy éve ugrott meg az élelmiszerek ára ebben a hónapban. (Egy évvel korábban ugyanis csupán 0,7 százalék volt az éves élelmiszerár drágulás!)

A 2,6 százalékos átlagos áremelkedés mellett májusban az étolaj ára 24,6 százalékkal, a tojásé 8,7, a margariné és a száraztésztáé 7, a liszté 6,3, gyümölcs- és zöldségleveké 6,2, a rizsé 6,1%-kal emelkedett. A sertéshús ára viszont 7,5%-kal csökkent. ami az áprilisi 6,9 százalékhoz képest jelentős mérséklődés.

A nyugdíjasok nem panaszkodhatnak?

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint adott társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján – általában - a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. (Viszont  az utóbbi pár hónapban pont ennek ellenkezője jellemző.)

Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az elszabaduló élelmiszerárak rájuk nagyobb hatással vannak, mert a bevételeik nagyobb részét költik arányaiban ezekre a termékekre, mint például a jobb anyagi helyzetben lévő rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelő családok. (Az úgynevezett fogyasztói árindexek alakulásáról részletesen itt írtunk.)

Decemberben a nyugdíjas-infláció 3,8 százalékra emelkedett, miközben az általános áremelkedés mértéke 2,7 volt, tehát a különbség 0,9 százalékpontot tett ki. 2021 januárjában a nyugdíjas fogyasztói árindex 2,9 százalékra mérséklődött, februárban viszont 3,2 százalékra emelkedett (ekkor mindössze 0,1 százalékpont volt a különbség az érzékelt inflációban). Márciusban a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban viszont a nyugdíjasok javára billen: 3,4 százalék volt. Ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes. Áprilisban tovább nőtt a különbség: a rendes infláció 5,1, míg a nyugdíjas fogyasztói árindex 4,3 százalék volt.

A különbség májusban az előző havihoz hasonlóan alakult. A rendes infláció 5,1, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig 4,4 százalék volt.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Élelmiszereket tekintve is alacsonyabb volt múlt hónapban a tapasztalható drágulás átlagos mértéke a nyugdíjasok számára: 2,3 százalék - ez 0,3 százalékponttal kevesebb mint a társadalom egészére érvényes élelmiszer-drágulás mértéke.

Az alacsony jövedelmű háztartások számára viszont 5,2 százalék volt az infláció májusban. Azaz csaknem ugyanannyi, mint a mindenkire , és 0,7 százalékponttal több, mint a nyugdíjasokra vonatkozó. Áprilisban pedig ugyancsak 5,1 százalék volt a drágulás mértéke, mint az össztársadalmi szinten mérhető drágulás. Az élelmiszer-infláció pedig 2,5 százalék volt, 0,2 százalékkal több, mint a nyugdíjasok esetében. Ezek szerint májusban sem kimondottan a szegényebb rétegekre vagy a nyugdíjasokra jár rá a rúd az áremelkedés szempontjából. Érdemes viszont megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és hogy mekkora mennyiséget lehetne belőlük vásárolni egy átlagos nyugdíjból - ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány harmadik hulláma után, mint korábban.

Mennyit ér az átlagnyugdíj élelmiszerre váltva?

Vajon valóban csak nosztalgikus panaszkodás, hogy többet ért a nyugdíj 5-10 éve? Azért, hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiben, tejben, sertéshúsban, stb. mérve. Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj.

Úgy tűnik, zsemlében (aminek már 31 forint az átlagára április óta) mérve nem élnek jobban a nyugdíjasok idén sem, mint 2020-ban, annak ellenére, hogy emelkedett a nyugdíj. A tojásindex év eleje óta tartja magát, és úgy fest, a tojás, a szakértők által húsvét utánra jósolt drasztikus drágulása elmaradt,sőt a mutató a nyugdíjasok szempontjából nagyon picit romlott csak májusra.

A  tej és húsárak is hamarosan az egekbe szökhetnek, ez az előrejelzések szerint már csak idő kérdése. A tejindexben májusban ez már látszik is, valamivel kevesebb liter tejre is futná a nyugdíjból, mint az év bármely korábbi hónapjában. A párizsi szintén tartja magát - némileg magasabb szinten mint 2020 átlaga, viszont a korábbi évek indexeinek nyomába sem ér.

A burgonyaindex év eleje óta lassú csökkenést mutat, egyre kevesebb krumplira jut a nyugdíjból, és bár a mostani még elmarad a 2020-as (és 2019-es) nagy visszaeséstől, májusban már megközlítette az utóbbi év számait. Az almaárak tavalyi robbanásszerű emelkedése  látszik még az idei árakban is, tulajdonképpen tavaly április óta nem ment 400 forint alá a kilós átlagár.

A lisztindex májusban enyhe javulást mutatott az előző hónaphoz viszonyítva, de még mindig a 2020-as átlagos szintet hozza, a cukorindex pedig tovább stagnál. Ami a húsárakat illeti: a sertéshúsindexen meglátszik, hogy drasztikusan és tartósan csökkenni kezdtek tavaly a sertéshúsárak, több együttes hatás eredményeképpen. A baromfikat illetően nem ilyen tiszta a kép, az viszont előrevetíthető, hogy hamarosan újra elkezdenek visszakapaszkodni az árak.

Az éves összevetésből pedig az látszik, hogy a 2020-as évközbeni emelések és kompenzáció, a 2021-es emelés szinten tudta tartani a nyugdíjakat, ha alapvető élelmiszerekre vetítve megnézzük, mennyit ér a havi ellátás összege. Burgonyában például sokkal többet ért a nyugdíj idén májusban, mint tavaly ilyenkor (persze ez szezonális hatás is lehet). Ami érdekes, hogy a zsemleindex 7,7 százalékkal, a lisztindex pedig 2,04 százalékkal csökkent csökkent, 217-tel kevesebb darab zsemlére futná a 2020-as nyugdíjból, mint a 2021-esből ekkora drágulás mellett:

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 17. csütörtök
Laura, Alida
24. hét
Június 17.
A tapas világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?