18 °C Budapest
Ekkora pofont is rég kaptak a nyugdíjasok: nehéz dolguk lesz a nagybevásárlással

Ekkora pofont is rég kaptak a nyugdíjasok: nehéz dolguk lesz a nagybevásárlással

2021. február 3. 05:47

A koronavírus-járvány ismét bebizonyította, hogy a gazdasági válságok hatásainak leginkább a nyugdíjasok, és a kisebb jövedelemből élők rétege van kitéve. A 2020-as évben az egyes rétegek által tapasztalható infláció között akár 1,5 százalékos különbség is mutatkozhatott. Bár így kevésnek hangzik, ezt bőven lehetett érezni az első hullám alatt, amikor akár több ezer forinttal is megdrágulhatott a bevásárlás, egyik hónapról a másikra. Az árak elszabadulása természetesen egyik rétegnek sem kedvezett, azonban a magas jövedelműek, vagy az aktív háztartások kevésbé érezték a negatív hatását. Mutatjuk, mennyivel jártak rosszabbul az eleve alacsony jövedelmű, nyugdíjas háztartások a múlt évi infláció-hullámvasúttal.


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem csak arról vezet nyilvántartást, hogy adott évben mennyivel drágultak a fogyasztói árak, vagy külön az élelmiszerárak. Aszerint, hogy egyes lakossági rétegeknek mi jellemző a fogyasztási szokásaira, külön méri hogyan hat az infláció például a nyugdíjasokra, az alacsony, magas, vagy közepes jövedelműekre, valamint a három vagy több gyermeket nevelőkre. Ebből láthatjuk, melyek azok a csoportok, akiket különösen hátrányosan érintett a múlt évi élelmiszerár-drágulás, amíg például más rétegek jól jártak az üzemanyagárak csökkenésével.

Az év eleji inflációs jelentés szerint az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben: az élelmiszereké 4,9 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8 százalékkal (ezen belül a dohányáruk 14,4 százalékkal) drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Így

a statisztikai hivatal 3,3 százalékos inflációt állapított meg a 2020-as évre.

Ehhez az összes háztartást vették figyelembe, és az összes fogyasztási cikket, amiben benne voltak azok a tartós cikkek is például, amelyeknek jelentősen zuhant az ára. Viszont a nyugdíjasok és alacsony jövedelmű háztartások 3,8 százalékos dárgulást tapasztalhattak a hivatal adatai szerint, míg a magas jövedelmű háztartások 3,1 százalékot. A teljes éves inflációs adatokat nézve tehát, egyes társadalmi rétegek között fél százalékpontot meghaladó különbségek is lehetnek.

Az élelmiszer árak esetében még nagyobb eltéréseket láthatunk: az éves drágulás mértékét ennél a termékcsoportnál már 7,2 százalékban állapította meg egész évre a KSH - ez 2019-ben még 5,4 százalék volt. A nyugdíjasok viszont 7,5 százalékos, a három vagy több gyermeket nevelők 7,1 százalékos áremelkedéssel néztek szembe. Az alacsony jövedelműekre mégis 6,8%, a magyas jövedelműekre 7,4% vonatkozott. Ez az élelmiszerfogyasztási szokások eltéréseiből fakadhat.

A grafikonról látható, hogy 2019-ben az áremelkedést az alacsony jövedelmű háztartások (3,9%) még a nyugdíjasoknál (3,5%) is jobban megérezték. A 2020-as évben azonban már mindkét réteg 3,8 százalékos inflációt érzékelhetett éves szinten. Az is leolvasható: amíg 2019-ben az élelmiszer áremelkedés nagyjából egyformán érintette az egyes rétegeket (5,3-5,5%), addig 2020-ban már nagyobb különbségek mutatkoztak (6,8-7,5%).

Az első hullám alatt volt a legsúlyosabb az infláció

Igazán nagy eltéréseket akkor láthatunk az egyes rétegek között abban, mennyire vannak kitéve az árdrágulásnak, ha havi bontásban is megvizsgáljuk a 2020-as - inflációs szempontból is rendkívüli - évet. Ha minden fogyasztási cikk árváltozását nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a nyugdíjasok által tapasztalt infláció a járvány kezdete óta jóval a összlakosságra vonatkozó felett, míg az aktív háztartások által tapaszható értékek valamivel alatta mozognak. Az alacsony jövedelműek figyasztói árindexe szintén magasabb, míg a magas jövedelműeké jóval alacsonyabb - és a kilengések tavasszal voltak a legnagyobbak.

Külön ábrázoltuk az összes háztartás és a három vagy több gyermekes háztartások viszonyát: ez a két inflációs adat tavaszig együtt mozgott, majd mikor az árhullámvasút elkezdődött, a nagycsaládokra valamivel kedvezőbb volt az inflációs adat, mint az összlakosságra nézve. Az is látható, hogy amíg korábban - ahogy fentebb említettük a 2019-2020-as évek összevetésekor - az alacsony jövedelmű háztartások voltak a leginkább kitéve az inflációnak - mutatták a legnagyobb fogyasztói árindexet, addig a járvány évében a nyugdíjasok "kerekedtek felül", tehát átvették a leghátrányosabb réteg szerepét az árdrágulást tekintve.

Míg a fogyasztói árindexek havi bontása egy hullámvölgyet rajzolt ki, amelynek tavasszal volt a mélypontja, addig ha csak az élelmiszerek inflációt nézzük, inkább egy hegyet rajzol ki, mely tavasz óta lejt, hol meredekebben, hol kevésbé. Élelmiszerárak tekintetében az aktív háztartások árindexe szinte együtt mozog a teljes lakosságra vonatkozóval, a nyugdíjasoké végig felette alakult egész évben - decemberre sikerült metszeniük egymást a görbéknek.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Az alacsony jövedelmű háztartások esetében viszont azt látjuk, hogy alacsonyabban alakult a rájuk vonatkozó élelmiszer-infláció, mint a magas vagy közepes jövedelműekre. Ahogy a KSH módszertana definiálja: a rétegárindexekben a lakosság egyes rétegeinek eltérő fogyasztási szerkezetének hatása tükröződik. A rétegárindexek a termékek és szolgáltatások részletes csoportjainak árindexeiből az egyes csoportoknak a szóban forgó réteg fogyasztásában képviselt arányával súlyozva készülnek.

Sosem késő nyugdíjbiztosítást kötni: találd meg a legjobb ajánlatot a Pénzcentrum kalkulátorával!

Tehát az alacsony jövedelmű háztartások fogyasztásának számításakor valószínűleg nagyobb súllyal jelennek meg olyan élelmiszerek, amelyeknek árára nem hatott úgy a járvány következtében elszabaduló infláció. A nyugdíjas rétegre pedig a fordítottja igaz: ők jellemzőbben vásárolnak olyan termékeket, amelyek jelentős dráguláson mentek át a múlt évben.

Évek óta tartó trendet erősített fel a járvány

A 2020-as évben megfigyelhető különbségek nem a múlt évben jelentek, mindig is jelen voltak: ezt tükrözik 10 évre visszamenően is az inflációs adatok. Vagyis azt, hogy az árdrágulás két réteget érint a leghátrányosabban: az alacsony jövedelmű háztartásokat és a nyugdíjasokat, míg a közepes és magas jövedelműek, illetve a három vagy több gyermeket nevelők árindexe együtt mozog az átlaggal. Amikor valamilyen gazdasági hatás nyomán a görbék "leválnak egymásról", akkor sem mutatkozik akkora eltérés, mint az alacsony jövedelműek vagy a nyugdíjasok esetén. Tehát ezek a rétegek árérzékenyebbek.

Az élelmiszer-árindexek esetében megfigyelhető 2020-as trend szintén jelen volt a korábbi években is, bár 2012-től 2016-ig a nyugdíjas árindex nem érte el az összelakosság által tapasztalható szintet, tehát nem volt számukra olyan súlyos az árdrágulás. Az alacsony jövedelműek pedig jellemzően kevésbé voltak kitéve az élelmiszer árak emelkedésének, mint a magas jövedelműek, vagy akár a nyugdíjasok. A három vagy több gyermeket nevelőkre ható infláció korábban magasabb, 2016-tól viszont alacsonyabban alakult, mint az átlag.

Azt tudni kell, hogy a KSH által megkülönböztett rétegek aránya is változik éves szinten: több nyugdíjas, illetve egyre többen tartoznak az alacsonyabb jövedelműek közé. Bár még 2020-as adatok erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, azt tudjuk, hogy 2010-rpl 2019-re a foglalkoztatottak körében 6,2 százalékról 7,8-ra nőtt a relatív jövedelmi szegénységi arány. A nyugdíjasok esetében 4,6-ról 14,3 százalékra. A gyermeket nevelők körében pedig 18,8-ról 9,4 százalékra csökkent, és ezen a csoporton belül is a három vagy több gyermeket nevelők esetében 35,4 százalékról 11,5-re csökkent az arány.

Nehezen jönnél ki a nyugdíjadból? Ezeket a megtakarításokat támogatja az állam!

A jövedelmi helyzet alapján 10 osztályba sorolja a lakosságot a KSH, és adatai alapján 2010 óta 2019-ig a legelső tizedbe, vagyis decilisbe tartozók száma 52,6 százalékkal nőtt, míg a legfelső jövedelmi osztályba tartozók száma nem változott. A 3-4. decilisbe tartozók száma 10 év alatt 5-5 százalékkal csökkent, valószínűleg lejjebb sorolódtak. Az 5., közepes jövedelmű rétegbe tarozók száma 21 százalékkal nőtt, a 7-9. decilisbe tartozóké csökkent az évek során.

Tehát feltételezhető, hogy a 2020-as járvány okozta válság, és infláció által rosszabbul érintett rétegekhez - mint az alacsony jövedelműekhez, nyugdíjasokhoz tartozók - jelenleg többen is tartoznak, mint 5-10 évvel ezelőtt. Az éves adatokat vizsgálva pedig összefüggés lehet aközött, hogy a három vagy több gyermeket nevelők korábban jobban ki voltak téve az inflációs hatásnak, hiszen a relatív jövedelmi szegénységi arány is magasabb volt a körükben. Ezzel szemben a nyugdíjasok esetében ez a mutató 10 éve még alacsonyabb volt. A járvány tehát csak újabb bizonyítékot szolgáltatott rá, hogy a szegényebb rétegeket az inflációs jobban sújtja, jóval árérzékenyebbek, mint a jobb jövedelmi helyzetben élők.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 13. csütörtök
Szervác, Imola
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?