Amíg a fővárosban meghaladja a 311 ezer forintot a havi járandóság, addig Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Bács-Kiskun megyékben még a 235 ezret sem éri el az összeg havonta.
Sokan csak a nyugdíj igénylésekor szembesülnek azzal, hogy hiányoznak a szolgálati időre vagy a korábbi keresetekre vonatkozó adatok, ami akár a nyugdíj összegét is befolyásolhatja.
Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 189,1 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek.
A felsőoktatásban eltöltött évek szolgálati időnek minősülhetnek a nyugdíj megállapításakor - nem mindegy azonban, hogyan akarjuk beszámíttatni.
A biztosítók és nyugdíjpénztárak egybehangzó véleménye szerint a megnövekedett nettó jövedelem összességében inkább erősítheti a megtakarítási hajlandóságot.
Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók kiemelkedő teljesítményt nyújtottak 2025-ben, a legjobb befektetések két számjegyű hozamot értek el.
Ha valaki nem szerzett önálló nyugdíjjogosultságot az adott államban, akkor csak a második számítást végzi el az érintett állam nyugdíjhatósága.
December 31-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) egy részénél és a nyugdíjbiztosításoknál is fontos határnap.
Havonta 232 ezer forint mínuszt jelent a nyugdíjba vonulás az átlagok alapján. A különbség mértéke miatt érdemes előre gondoskodni a nyugdíjas évek pénzügyi biztonságáról.
A Pénzcentrum összeállítást készített annak kapcsán, hogy miért van Magyarországon jóval kevesebb életbiztosítás, mint például Nyugat-Európában, vagy Észak-Amerikában.
Kevesebb mint egy hónap maradt az öngondoskodási célú állami támogatások maximális kihasználására.
A NAV tájékoztatása szerint idén csaknem 1,1 millióan éltek az önkéntes pénztári befizetések után járó adókedvezménnyel.
Friss adatok szerint a 2025-ben nyugdíjmegtakarítást indítók 89%-a nem használja ki teljes mértékben az állami támogatást.
Egyre népszerűbbek a nyugdíjmegtakarítások- és biztosítások - az átlagos éves hozam 7 százalék volt.
Sokaknak vágya korábban nyugdíjba vonulni, mint a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár.
A hazai lakosság havonta átlagosan 42 000 forintot tud megtakarítani, miközben több mint harmaduknak egyáltalán nincs félretehető jövedelme.
A középkorúak átlagosan 57 évesen mennének nyugdíjba, de a valóságban 69 éves korukig kell dolgozniuk – derül ki a K&H friss kutatásából.
Csaknem hatvanezer forinttal lehetne magasabb az átlagnyugdíj, ha a bérnövekedések ütemével emelkedne minden évben - ez jött ki az Országos Nyugdíjas Parlament számításaiból.
A nyugdíjasok helyzete igen nehéz Magyarországon: egyre rosszabb helyzetben vannak az aktív, munkaképes lakossághoz képest.
Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében a nyugdíjigénylés feltételeiről, valamint az igényléssel kapcsolatos tudnivalókról értekezett.
