Mi folyik a boltokban? Ezért érzed úgy, hogy spórolsz, miközben emelkednek az árak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, júliusi inflációs adata 3,8 százalék lett (míg a júniusi még csak 2,9 százalékon állt), ami nagy meglepetést hozott, hiszen az elemzők 3,2-3,3 százalékot jósoltak. Az viszont tudható, hogy az infláció - vagyis a drágulás üteme - nem úgy hat a különböző társadalmi csoportokra. Ugyanebben a hónapban az alacsony jövedelműekre 4,1 százalékot mért a KSH, a nyugdíjasokra pedig még magasabbat, 4,3 százalékot!

EZ IS ÉRDEKELHET

Kőkemény drágulás a magyar boltokban: kilőtt a zöldség, a kolbász, a párizsi ára

A cukor is megdrágult.

A lefrissebb KSH adatok alapján 2019 júliusához viszonyítva az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsi, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9 százalékkal lett magasabb.

Múlt hónaphoz képest pedig - a júniusi árcsökkenés után hiába vártunk további csökkenést - az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett összegészében. Szóval stagnálnak elméletileg az árak, gyakorlatban viszont egyes termékek tovább drágultak, mások pedig olcsóbbak lettek.

Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,2 százalékos mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,4 százalékos növekedését. Az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök - a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett - 3,3 százalékkal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta. A sertéshúsárak valóban lejjebb mentek, 3,9 százalékkal, viszont ezt ellensúlyozva az étolaj 2,2, a tojás 1,9, a tej 1,3, a kenyér 1,0 százalékkal drágább.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mégis, mi folyik a boltokban: ha ez így megy tovább, luxus lesz a zöldség, gyümölcs

A júniusi árcsökkenés után a július ismét emelkedést hozott.

Hogyha megvizsgáljuk néhány alapvető élelmiszer árának változását külön külön éves és havi viszonyításban, akkor látható, hogy akár a júniusról-júliusra történő árváltozás is meghaladhatja azt, amely egy évet alatt ment végbe. A következő ábrán látható, hogy mennyibe kerültek a kiválasztott termékek 2019 júliusában, és 2020 június-július hónapjaiban:

Az almaárak például egy hónap alatt 13 százalékot drágultak, tavaly júliushoz képest pedig több mint 58 százalékkal kerül többe a gyümölcs. Míg a rövidkaraj például éves szinten 7,3 százalékkal lett "mindössze" drágább, de egy hónap alatt 8,9 százalékot zuhant az ára. A párizsi ára tavaly óta több mint 16 százalékkal emelkedett, június óta viszont stagnál. Az idényáras termékeket nézve pedig: éves viszonlatban a burgonya 10,5 és a paradicsom 6,7 százalékkal olcsóbb lett - ha viszont a havi összevetést nézzük, akkor 17,2 és 23,1 százalékkal zuhant az áruk.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámítottfiktív bevásárlásai közelebbi képet adhatnak arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk a statisztikai hivatal kimutatásai szerint, hogy olcsóbb lett a hús, viszont a tej, alma, tojás, sajt, üdítő árak felmentek - ezeknek az egységárát listázzák. A valóságban viszont pl. a tej, a felvágottak vagy kenyér drágulása - mivel ebből többször veszünk, és többet - érezhetőbb a vásárlók számára, mint mondjuk a kolbász vagy a liszt drágulása.

Nem is szólva arról, egy egyedülálló fiatalnak máshogy fog kinézni a vásárlói kosara, mint egy családanyának, vagy egy nyugdíjasnak, hiszen nem ugyanazokat a termékeket, nem ugyanolyan mennyiségben veszik meg. A Pénzcentrum ebben a hónapban is három "tipikus" vásárló kosarát hasonlítja össze, hogy ezt a különbséget meg tudjuk becsülni.

Egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis, hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ az adott korosztály pl. létrehoztuk egyik fiktív vásárlónkat, akit Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy prototipikus családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol hipotézisünk szerint.

Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos, de nagyobb hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (liszt, cukor, stb.). Úgy képzeljük, Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebb mennyiségeket főz, mint pl. Judit, aki egy családról gondoskodik. Hunor pl. ő Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, vagy szárazkolbászt sem.

Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya. Lássuk, hogy milyen hatással volt a júliusi kosarakra az infláció, a szezonális hatás, és hogy melyik vásárlói réteget érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása.

Ki járt a legkevésbé rosszul a júliusi drágulással?

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 júliusában számításaink szerint 7697 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért júniusban még 7718 forintot fizetett, tehát 21 forinttal, 0,28 százalékkal kevesebbet fizetett a kasszánál a KSH átlagárai alapján mint múlt hónapban. A tavalyi év azonos időszakában (2019 júliusában) pedig még csak 7059 forintot költött volna ugyanerre a kosárra, tehát idén 638 forinttal, azaz 9 százalékkal került számára többe a bevásárlás, mint egy évvel ezelőtt.

A júniusról júliusra tapasztalható árváltozást Hunort érintette a legkevésbé, de a KSH által számított átlagos élelmiszerár növekedésnél (0,1%) ő jobban járt, a maga 0,28 százalékos spórolásával ha számszűren nézzük. Valójában az ilyen kis mértékű eltérés azt jelenti, hogy Hunor nem érezte ebben a hónapban, hogy az árak változtak volna.

Egy év alatt viszont Hunor 9,04 százalékos emelkedést tapasztalhatott, ez pedig csökkenést mutat a júniusi 9,35 százalékos áremelkedés mértékénél. Érdekes, hogy a koronavírus által még jócskán érintett májusi hónapban Hunor járt a legkevésbé rosszul: ő "csak" 1,58 százalékos drágulást tapasztalhatott. Ebből az következik, hogy az ő kosara a legkevésbé érzékeny a járvány hatására bekövetkezett áringadozásokra. Hunor számára áprilisban 10,9 százalék, májusban már 11,2 százalék volt a tapasztalható áremelkedés egy év alatt, ez mérséklődött 9,35 és 9,04 százalékra a nyári hónapokban.

Judit, a családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 júliusában 21087 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. A júniusi árakhoz viszonyítva 0,23 százalékkal (48 forinttal) fizetett kevesebbet, mivel akkor még 21135 forintba került volna ugyanaz a kosár. Így ő jobban járt ebben a hónapban mint Hunor, arányaiban az árcsökkenés miatt ő fizetett kevesebbet, igaz, csak 0,05 százalékponttal - ez elenyésző különbség, és a gyakorlatban szintén azt jelenti, hogy nem tapasztalta, hogy júniusról júliusra többet kellett volna fizetnie a kasszáknál, ami az április-májusi hónapokhoz viszonyítva pozitív dolog.

Tavaly júliusban ugyanazokat a termékeket Judit 1736 forinttal kevesebbért tudta volna megvenni: 19351 forintért. (Júniusban 1715 forint volt a különbség, májusról májusra, amikor még a koronavírus nagyban rányomta a bélyegét az árakra, 2035, áprilisról áprilisra 1850, márciusról márciusra pedig "még csak" 1546 forint!) Ez a családanya számára 8,97 százalékos emelkedést jelent, szemben a júniusi 8,83 vagy májusi 10,47 százalékos éves emelkedéssel.

Judit tehát 0,21 százalékponttal kevésbé volt kitéve az éves árváltozásnak, mint Hunor, elhanyagolható kettejük közt a különbség. Pedig nem volt ez mindig így: márciusban még - amikor a járvány kevésbé borította meg a bolti árakat - 0,6 százalékpont volt a különbség köztük és Hunor javára.

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2020 júliusában 17856 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg júniusban ugyanazokért az árukért 17971 forint lett volna a végösszeg. Júliusban tehát 115 forinttal több maradt a tárcájában, mint múlt hónapban. A júniusról júliusra tapasztalható árcsökkenés mértéke 0,64 százalék volt, viszont kevesebb 1,35 százalékponttal, mint a múlt hónapban érezhető árcsökkenés.

Ez azt jelenti, hogy a fiktív nyugdíjas "spórolt" a legtöbbet az árak mérséklődésével júniusban és júliusban is a három vásárló közül. Juditnál 0,41, Hunornál pedig 0,36 százalékponttal jár jobban. Érdekes, hogy májusban Marika néni 1 egész százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak, mint Judit, a családanya, most viszont ő volt akit jobban érintett az árak csökkenése. Úgy fest, hogy Hunor kosara a legkevésbé érzékeny az árváltozásokra, Marika nénié pedig éppen ellenkezőleg: ő érzi meg leginkább a drágulást vagy árcsökkenést.

Ha a múlt év júliusához viszonyítjuk a bevásárlás értékét, akkor viszont Marika néni "csak" 16291 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 júliusához képest tehát a fiktív nyugdíjas 9,61 százalékos áremelkedést tapasztalt, Hunornál 0,57 százalékponttal, Juditnál pedig 0,64 százalékponttal többet! Ez alapján megállapítható, hogy az éves árdrágulásnak még mindig a fiktív nyugdíjas van a leginkább kitéve, ha a heti-kétheti bevásárlásról van szó. Bár hozzá kell tenni, hogy a májusban megállapított éves drágulás mértéke (11,96%!) még így is több mint 2 százalékponttal magasabb volt - ez már forintban sem jelent keveset.

Ehhez képest a májusi éves drágulás esetében 1959 forint volt a különbség. Vagyis végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett éves szintű drágulás, ahogy a korábbi hónapokban, júliusban is leginkább a fiktív nyugdíjas kosarát érintette, aki többféle terméket vásárol, mint a fiatalember és a családanya, de csak két főre elég mennyiséget.

Kinek mi került a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.