2020. szeptember 24. csütörtök Gellért, Mercédesz

Kész, vége: ha ez így megy tovább, búcsút inthetünk a nagyiféle almás pitének


Bár júniusban volt némi árcsökkenés az élelmiszerárakat tekintve, azonban úgy fest, a járványidőszakban bekövetkezett drágulás még mindig érezteti hatását. A július havi élelmiszer átlegárak lehelletnyivel, de magasabbak lettek, mint a múlt haviak, ami azt jelenti, hogy az idényáras zöldségek, gyümölcsök árzuhanása nem tudta lejjebb nyomni össze egészében az árakat, mivel más termékek - hús, kenyér, tej, stb. - drágulása ellensúlyozta ezt a hatást. Ha pedig az egy évvel korábbi árakat vesszük, látható, hogy a drágulás mértéke hatalmas volt a járvány hatására, amely még a hetedik hónapban is kitartott. A hirtelen drágulás egyik nagy vesztesei a nyugdíjasok, akiknek év eleji nyugdíjemelését szinte teljesen felemésztette az áremelkedés. Most a Pénzcentrum ezért annak járt utána, hogy az átlagnyugdíj összege mire volt elég 2019 és 2020 második negyedévében, mennyit ér most a nyugdíj zsemlében, tojásban, lisztben, burgonyában, stb. számolva.

A hirtelen árváltozások nagy vesztesei a nyugdíjasok, ők jóval árérzékenyebbek, mint a fiatalabb korosztály, jobban ki vannak téve az élelmiszer árak drágulásának, mint mások, az öregségi nyugellátás összege pedig nem úgy emelkedik évről évre, ahogy az átlagkeresetek. Az, hogy a koronavírus járvány okozta válság hatására a fogyasztói árak rettenetes elszálltak - számottevő csökkenés azóta is szinte csak az idényáras élelmiszerekben mutatkozik - az inflációt is feltornászta. 

Júliusban pedig az elemzői várakozásokat jócskán meghaladó, 3,8 százalékos volt az éves drágulás üteme Magyarországon.

A nyugdíjas infláció még magasabb: 4,3 százalékos (júniusban a 2,9 százalékos inflációhoz képest a nyugdíjas infláció 3,6 százalékos volt). Ez az eltérés pedig éppen abból adódik, hogy a nyugdíjasok "kosarába" nagyobb arányban kerülnek élelmiszerek, amelyek a legnagyobb drágulások mentek keresztül. 

Sokszor hallani, hogy ma sokkal kevesebb mindenre elég a nyugdíj, mint 5-10 éve, hiába emelik évről-évre, adják a prémiumot, vagy jövő évtől a 13. havi juttatást lépcsőzetesen. Korábban lapunk kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában:

A 2020-as évben az élelmiszerárakban rekorddrágulást hozott a koronavírus, mely leginkább a tavaszi hónapokban éreztette a hatását, de még júliusban is tovább drágultak egyes termékek. A Pénzcentrum legfrissebb gyűjtése szerint júniusról júliusra a legnagyobb áremelkedést mutató 15 termék közül 3,8-13 százalékban drágultak meg alapvető élelmiszerek. Ebben nagy szerepe van a szezonális hatásnak is, az agrárium termelési gondjainak - aszály, madárinfluenza, sertéspestis, stb. - és nyilvánvalóan még a koronavírus hatásainak is.

Viszont az is tény, hogy a 10 legnagyobb árcsökkenést mutató termék közül (3,8-23,1%) kilenc élelmiszer, a tizedik pedig a gyermek lábbeli, ami így a tanévkezdés közeledtével nem meglepő, most vannak a nagy akciók. Tehát volt, ami ellensúlyozza a további élelmiszerdrágulásokat. 2019 és 2020 között így változott a korábban nyugdíj viszonylatában vizsgált 10 termék ára hónapról hónapra:

A legbeszédesebb a zsemle ára, amely múlt évben átlagosan 25-26 forint volt, 2019 decemberében lett 27 forint, majd a járvány alatt 28-ra ugrott, és júliusra már 29 forint lett! De a tojás ára is jelentősen nőtt, az alma kilója is 71 forinttal nőtt, a bontott csirkéé 28 forinttal. A sertéshús viszont olcsóbb lett: 80 forinttal csökkent. 

Összeségében a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy hónap alatt, 2020. júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek. Ez a növekedés múlt hónapban még 0,4 százalék volt a KSH adatai alapján, ugyanis májusról júniusra az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal lettek olcsóbbak, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások pedig 0,3-0,3 százalékkal drágultak. Azonban júniusról 

júliusra ismét emelkedés tapasztalható az élelmiszerárakban, még akkor is, ha csak 0,1 százalékos mértékű.

Ez azt jelenti, hogy az árcsökkenés nem folytatódott: az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,2 százalékos mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,4 százalékos növekedését. Ez utóbbiakon belül a friss hazai és déligyümölcsök - a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett - 3,3 százalékkal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta. 

Mennyit ér a nyugdíj a járvány után zsemlében számolva?

Mivel 2020-ban még nem áll rendelkezésre adat az éves átlagnyugdíjról, ezért a 2019-es évi öregségi nyugellátás átlagos összege a legfrissebb adatunk, amivel számoltunk. A 2019. és 2020. Q2 időszak havi átlagárait leosztottuk a 2019-es évi átlagnyugdíjjal, vagyis 134 947 forinttal, amelyből láthatóvá válik, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki ekkora összegből. Nem elhanyagolhatóak a különbségek:

A zsemle-indexben mutatkozik mindig a legszignifikánsabb különbség, mivel a többi termékhez képest a darabára alacsony. Látható, hogy Előző hónaphoz viszonyítva ugyanabból a havi átlagos nyugdíjösszegből 167 darabbal kevesebb zsemlét tudnánk megvenni - míg ha az előző évi árat nézzük 745 darab zsemle mínuszban vagyunk 2019 júliusához képest. 

A tojás-index hasonló képest mutat, mint a zsemle: a vizsgált 3 hónapban, amikor 2020-ban a járvány már megtette hatását az élelmiszerárakra, 2019-ben nagyjából 300 tojással többet vehettünk volna egy havi juttatásból. A tej-indexben is 50 literes! vagyis 50 doboznyi tej különbség adódik éves viszonylatban - és júniusban még 14 dobozzal több tejet vehettünk volna, ha a teljes nyugdíjat arra költjük.

A felvágott árakra is rányomta a bélyegét a járvány, viszont a párizsi árak az áremelkedés óta szerencsére nem emelkedtek számottevően tovább. A burgonya-indexhez július hónapokra már a korai burgonya árakat vizsgáltuk: 2020 júliusára kiugróan több kilónyi krumplit lehet egy átlagos havi nyugdíjból megvásárolni ez alapján: 87 kilónyit. 2019 azonos időszakához képest pedig 56 kilóval többet vehetnénk. 

A legsiralmasabb grafikont az alma-index produkálja - nem újdonság, hogy az almaárak idén iszonyatosan elszálltak, a járvány hónapjaiban pedig az alapvető, legtöbbek által fogyasztott gyümölcs nagy léptékben tovább drágult. A helyzet úgy áll, hogy ugyanabból a nyugdíjösszegből júniushoz képest 28 kilóval kevesebb almát, 2019 júliusához képest pedig - elképesztő - 286 kilóval kevesebb almát vehetnénk.

Hogyan alakulhatnak a gyümölcs, zöldség és húsárak?

Az még mindig nagy kérdés, hogy hány hónapig tart méga koronavírusjárvány áldatlan hatása az árakra, hiszen a júniusi, élelmiszerárakban tapasztalható mérséklődés, úgy tűnik, átmeneti volt. A szezonális hatás nem tudta ellensúlyozni a nem idényáras termékek további drágulását, ahogy az sem, hogy a sertéshús ára - szintén részben a járványnak köszönhetően csökken. 

Miért olcsóbb most a sertéshús? - kérdezhetnénk, hiszen előbb az afrikai sertéspestis, majd a koronavírus tornászta az árakat az egekbe: a tavalyi év közepén egy kiló élősertést 500 forint körüli áron vettek át a vágóhidak, ezt pedig követte a fogyasztói ár is, így idén január-februárban már 8-10 százalékkal többe került a sertéshús a boltokban. A koronavírus járvány begyűrűzése pedig csak még feljebb vitte a húsárakat: azok a tavalyi fogyasztói árnál közel 20 százalékkal lettek magasabbak.

A válasz viszont ismét termelői oldalon van, és mutatja a magyar árak függését a német húsipartól: mivel Kína már nem exportál Németországból, ezért azokon a vágóhidakon többlet keletkezett, így többet tudnak hozzánk is szállítani, ami jótékony hatással van a sertéshúsok árára. Ezen felül a boltok is akciózni kezdték a sertéshúst, hiszen ezzel rengeteg vásárlót meg lehet fogni azután, hogy a húsárak az egekbe emelkedtek egy év alatt.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor kalkulátorunk szerint 60 hónapos futamidőre jelenleg az UniCredit Bank nyújtja a legjobb ajánlatot, náluk 42 099 forintos törlesztővel számolhatsz; míg az MKB Banknál 43 358 forintos törlesztőt ígér a 10,95%-os THM. Érdemes még megemlíteni a Cetelem, a K&H Bank, illetve a Raiffeisen Bank ajánlatát is, náluk a teljes futamidőre tekintve 11,28% és12,84% közötti THM-mel kalkulálhatsz. Ha kíváncsi vagy arra is, mennyit kell visszafizetni összesen a hazai bankoknak, ha 2 millió forintot veszel fel 60 hónapos futamidőre, akkor a kondíciókért és egyéb kedvezményekért kersd fel a Pénzcecntrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

09.24-09.30
Országos

Lidl

09.24-09.30
Országos

Auchan

09.24-09.30
Országos

Interspar

09.24-09.30
Országos

Spar

09.24-09.30
Országos


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó