Kegyetlenül elszabadultak az árak Magyarországon: eddig tarthat ki a drágulás

A vártnál nagyobb sebességre kapcsolt az infláció, így hét éve nem látott szintet ért el. Januárban ugyanis 4,7 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, és decemberhez viszonyítva is jelentős, 0,9 százalékos drágulás következett be. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a 4,7 százalékos infláció váratlanul magas szintet jelent, a piac ugyanis 4,4 százalékra számított.

- tette hozzá. Bár a dohánytermékek és az üzemanyagok is felfelé húzták az inflációt, de ezeknél számítani lehetett az emelkedésre. "Az inflációs trendeket pontosabban mutató, a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció is megugrott, januárban ismét elérte a 4 százalékot és gyakorlatilag háromnegyed éve folyamatosan a jegybanki célsáv tetejéhez tapad, ez pedig a korábbi éveknél komolyabb inflációs nyomásra utal"

"A jegybank által mért piaci szolgáltatásoknál is erős inflációs nyomás látható, januárban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal drágultak. Ráadásul 2016 óta fokozatos gyorsulás látszik ezeknél. Bár januárban a szolgáltatások éves inflációja csökkent, még mindig 5 százalék körül van és félő, hogy ezen a magas szinten stabilizálódik" - mondta Németh Dávid.

- emelte ki a szakember.

Németh Dávid szerint a következő hónapokban a januári csúcsértékhez képest lassulhat az infláció, de az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti értékek jöhetnek. "Talán decemberben lassulhat 3,5 százalék alá a ráta, ám ez is meghaladja a 3 százalékos inflációs célt. Összességében az éves átlagos infláció a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 3,8 százalékos lehet. Így elég valószínű, hogy két egymás követő évben - azaz 2019-ben és 2020-ban - is az inflációs cél felett lesz az pénzromlás átlagos üteme. Ráadásul nem csak meghaladja a 3 százalékos szintet, hanem az infláció gyorsulása miatt a tényadat még messzebbre kerül tőle" - emelte ki a K&H szakértője.

Arra is felhívta a figyelmet az elemző, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek a jegybankárok. "Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat. Ez pedig azért veszélyes, mert kikezdheti a jegybank hitelességét" - mondta Németh Dávid.

Az infláció megugrására számítani lehetett, mivel az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti zuhanása miatt alacsony volt a bázisár, míg az idei év elején - az amerikai-iráni konfliktus miatt - magasabbak voltak az üzemanyagárak - mondta el Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Számos termék drágulása azonban lényeges meglepetést okozott, így érdemben gyorsabban nőttek az élelmiszerárak, valamint a szolgáltatások árai a postai szolgáltatások és szerencsejátékok árainak jelentős emelése miatt. Az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv tetejére, 4 százalékra, az adószűrt maginfláció pedig 3,7 százalékra az előző havi 3,5 százalékról emelkedett.

A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése miatt az infláció 4 százalék közelébe süllyedhet, de a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá leghamarabb április-május környékén kerülhet, majd az év végéig fokozatosan tovább mérséklődhet, de a 3 százalékos inflációs célt a korábbi várakozásokkal ellentétben nem fogja megközelíteni. Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, az inflációs előrejelzésünket felfelé módosítjuk, így a korábbi 3,6 százalék helyett idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4 százalék után, azonban a forint gyengülése egyre erőteljesebb felfelé mutató kockázatot jelent, aminek jegybanki kezelésére szükség lehet, így az MNB a legközelebbi ülésen már utalást tehet a közelgő szigorításra, ami először a devizaswap állomány csökkentését jelentheti, míg kamatemelésre idén még feltehetően nem kerül sor.

Egy év alatt az élelmiszerek árai a várnál lényegesen gyorsabban, 6,9 százalékkal nőttek, ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében kiemelkedő mértékben, 27,6 százalékkal drágultak a sertéshús árak, a párizsi, kolbász árak 17,4 százalékkal, a szalámi, sonka árak 9,6 százalékkal nőttek, a tej 7,3 százalékkal, a liszt 6,5 százalékkal, a kenyér 7 százalékkal, a cukor 8,4 százalékkal, a gyümölcsök 21,9 százalékkal, az idényárak élelmiszerek összességében 10,8 százalékkal drágultak, míg a házon kívüli étkezés 7,2 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,4 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett.

A ruházkodási termékek árai 0,3 százalékkal nőttek, míg a tartós fogyasztási cikkek árai 0,9 százalékkal csökkentek, így egyelőre még nem látszik a forint gyengülésének hatása, de a jelenlegi forintárfolyam már érdemben megjelenhet az importált cikkek áraiban is. A háztartási energiaárak 0,5 százalékkal, az egyéb cikkek 6,4 százalékkal, ezen belül az üzemanyagárak 13,5 százalékkal emelkedtek. 3,6 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak növekedése, döntő részben a postai szolgáltatások 12,1 százalékos, valamint a szerencsejátékok 7,3 százalékos drágulásának következtében, de a belföldi üdülések árai is 7,9 százalékkal, a színházjegyek 6,3 százalékkal, mozijegyek 5,7 százalékkal emelkedtek. Csökkenő bérnyomásra utal ugyanakkor, hogy a háztartási szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek árai növekedése 8,4 százalékra mérséklődött a tavalyi kétszámjegyű emelkedés után.