Siess: pár nap múlva végleg kivonják ezt a forintbankjegyet a forgalomból

Az elmúlt öt évben hat címletcsere is volt Magyarországon, a tízezer forintos lecserélésével pedig a végéhez ér ez a folyamat - mondta el Pataki Tibor, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója az MNB sajtótájékoztatóján. Az elmúlt 5 évben az MNB lecserélte az összes 1997-től kibocsátott bankjegyet. Az igazgató elmondta, hogy a bankjegycserék közti időtartamok egyre inkább rövidülnek, az előző sorozat már közel 10 év alatt az elavulás jegyeit mutatta, ezért kezdte el 2014-ben a bankjegyek cseréjét az MNB.

Napjainkra már a cserének mind a kibocsátási, mind a bevonási szakaszai is majdnem teljesen végbementek, 5 címlet esetében már csak az új bankjegyeket lehet használni, a tízezer forint maradt már csak egyedül, de ennek is lejár az ideje december 31-én. Január elsejétől így már csak az új bankjegyek lesznek forgalomban.

A csere során a jegybank célja az volt, hogy minden felhasználói kör számára újat hozzanak - mondta el Pataki. Ez nem volt egyszerű, mert a bankjegykezelésben a lakosság minden szegmense érintett. Pataki szerint az új bankjegyek mindezt kielégítik, olyan biztonsági elemek kerültek az új bankjegyekre, amelyek könnyen felismerhetővé, ellenőrizhetővé teszik a bankjegyeket. Az utóbbi évtizedben pedig egyre inkább megjelenik az automatával való kezelhetőség igénye, Pataki szerint ezt is figyelembe kellett venni.

Az 5 év alatt közel 900 millió darab forintbankjegy került legyártásra, az igazgató szerint sikeresnek bizonyult, hogy két lépcsőben került a bevezetés: előbb jogszabályi formában hivatalos fizetőeszközzé tették, majd lépcsőzetes vonták ki őket - 350 millió darab régi bankjegyet vontak ki, ez közel 350 tonna volt. Összességében a régi bankjegyeknek mindössze 4 százaléka nem áromlott vissza a jegybankba, a tapasztalatok szerint a nagyobb címletekkel körültekintőbben jártak el a használók. Az esetleg kint ragadt bankjegyeket az MNB egyébként a bevonástól számítva további 20 évig beváltja.

A hamisítással kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt években kifejezetten kedvezőnek tűnik a hamisítási helyzet. A kárérték is folyamatosan csökkent, immár több mint két éve a 10 millió forintot sem éri el évente a lefoglalt hamisítványok összértéke.

A készpénzforgalom állománya folyamatosan nő: a tavalyi év végén 14,5 százalékot ért el a készpénzállomány a GDP-hez viszonyítva. Ez történelmi rekord. Bódi-Schubert Anikó főosztályvezető elmondása szerint ez a készpénzben megjelenő megtakarításoknak tudható be. Magyarország a készpénzintenzív gazdaságok közé tartozik, de a magas készpénzállományból nem tudunk következtetést levonni a gazdaság fejlettségére, hiszen példáula fejlett Japánban magas hagyománya van a készpénznek, ott 20 százalékos a GDP-hez viszonyítva a bankjegyek aránya.

Az elmúlt 5 év során több mint 60 százalékkal nőtt a forgalomban levő bankjegyek mennyisége - november végén 548 millió darab bankjegyet hozott forgalomba az MNB. Az MNB azt is megmérte, hogy kik használnak készpénzt - 2018-ban egy átfogó, 1500 fő bevonásával készült reprezentatív lakossági kutatást végeztek, és arra jutottak, hogy a magyar lakosság 46 százaléka kizárólag készpénzzel fizet, 28 százalékuk tekinthető vegyes fizetőnek, 26 százalékuk kizárólag készpénzmentes fizető.

A közhiedelem szerint csak az idősek használnak készpénzt, pedig a 16-29 éves korosztály a legaktívabb készpénzhasználó. Ennek oka, hogy a családtól kapnak kiegészítő jövedelmet, amit nagyrészt készpénzben költenek el. A 60 év fölötti korosztályban 51 százalék használ inkább készpénzt, tehát van nyitottság az idősekben a készpénzhasználatra. A nőknél sokkal magasabb ez az arány, mint a férfiaknál, ennek oka pedig az, hogy a bevásárlást nagyrészt a nők végzik el.

Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább kevesebb készpénzt használ, a felsőfokú végzettségűek között pedig alacsonyabb arányban használnak készpénzt. A magas jövedelműek kevesebb készpénzt használnak, mint az alacsony jövedelműek. Többen úgy nyilatkoztak, hogy készpénzben könnyebben tudják kontrolálni a kiadásaikat.

Az MNB forintapplikációt is fejlesztett, amivel felismerhetőek lesznek a bankjegyek, így az applikációval bárki ellenőrizni tudja, hogy a kezében hamis bankjegy van-e. Ezen kívül az applikáció azt is tudja, hogy interktív képeket mutat a bankjegyeken szereplő helyszínekről, így például az Esztergomi bazilikáról. Ez ugyanakkor nem helyettesíti a professzinális bankjegkezelőt. Az applikációban különféle játékos megoldások is elérhetőek, amelyek szorosan kapcsolódnak az adott bankjegyhez - mondta el az MNB főosztályvezetője, Réthy Barbara. Így például akár kockákból is fel lehet építeni a várat, vagy a 2000-es bankjegyen Bethlennel lehet egy szerződést aláírni.

Ha a bankjegyfelismerő a zöld pipa helyett egy piros X-et ír ki, akkor mindenképp be kell vinni a kérdéses forintot egy bankba vagy akár a Magyar Nemzeti Bankba, esetleg postára. Az applikáció ugyanis nem helyettesíti a professzinális azonosítást, noha teljesen megbízhatóan működik Réthy elmondása szerint. A bankjegy első oldala a valódiság vizsgálatára szolgál, a hátoldal pedig az interaktív játékokra szolgál. A hamisításra szolgáló megoldás csak valódi bankjegyekkel működik, így például képről nem fogja felismerni a forintot. Az applikáció már letölthető.