Őrület, mennyi elektronikai hulladékot termelnek a magyar családok

Az elektronikai és számítástechnikai eszközökből 10,1 millió tonna került a piacra 2016-ban, ami 2,9 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. Az ilyen eszközök gyors avulása miatt egyre növekszik azoknak a berendezéseknek és alkatrészeknek a mennyisége, melyek tulajdonosaik számára értéktelenné válnak, tehát elektronikai hulladék válik belőlük. A hulladékot fontos megkülönböztetni a szeméttől: a köznapi értelmezés szerint azokat az anyagokat nevezzük szemétnek, amelyek nemcsak számunkra váltak haszontalanná, de a termelésben, hasznosításban sem tudják már semmilyen célra felhasználni. Ezzel szemben hulladéknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek számunkra haszontalanná váltak ugyan, de anyagfajtánként különgyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók valamely termelési, gyártási folyamat során. Ilyen például a PET palack is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így óvja környezetét a legtöbb magyar, csak a munkahely mutat rossz példát

A munkavállalók 63 százaléka rászól kollégájára, ha nem gyűjti szelektíven a szemetet. Saját bevallása szerint otthon a válaszadók 75 százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, illetve további 14 százalék tervezi, hogy bevezeti azt háztartásában. A munkahelyi jó példa fontosságát mutatja, hogy akiknek nincs a munkahelyén szelektív gyűjtésre lehetőség, azoknak több mint 40 százaléka nem is tervezi otthonában sem bevezetni azt.

Az elektromos és elektronikai hulladék gyűjtése, és újrahasznosítása azért nagyon fontos, mert ha ezek az eszközök a kukába kerülnek, akkor a bennük található veszélyes anyagok kimosódhatnak vagy a levegőbe juthatnak, jelentősen szennyezve a környezetet és károsítva az egészséget. A 2016-os adatok alapján a összegyűjtött elektronikai hulladék mennyisége a vizsgált európai országokban 4,5 millió tonna volt. 

Hatalmas eltérések mutatkoznak országonként abban, hogy mekkora mennyiségű elektromos és elektronikai hulladékot állítanak elő évente. A legrosszabb helyen Norvégia végzett a statisztikában 19,6 kilogrammal, Svédország pedig követi 16,5 kilogrammal. Az Egyesült Királyságban az e-hulladék éves mennyisége 14,8 kg volt fejenként, és Lichtensteinben is 13,9 kg. A vizsgált országok közül a legkevesebb e-hulladékot a románok termelték, 1,6 kilogrammot fejenként, de Lettország (2,5 kg), Ciprus (2,9 kg), Málta (3,6 kg), és Litvánia (4,5 kg) is 5 kg alatt maradtak.

Érdekes viszont megvizsgálni azt is, hogy a forgalomba helyezett elektromos és elektronikai cikkek arányában mekkora hulladéktermelés zajlik. Ebben a statisztikában már kevésbé gyászos a svéd (66,4%) és norvég (57%) helyzet, a bolgárok 97, a horvátok 94,1 és az észtek 66,4 százalékához képest. Ebben a statisztikában sajnos mi sem szerepelünk olyan jól: 63,5 százalék volt a e-hulladék aránya az új e-berendezéseinkhez képest 2016-ban. 

Az e-hulladék helyes feldolgozásával, újrahasznosításával még rengeteg hasznos anyag lenne kinyerhető: számítások szerint például 1 millió mobiltelefon szétbontásával 18 kg aranyat, 200 kg ezüstöt, 7 kg palládiumot és 7500 kg rezet lehetne kinyerni.

Magyarországi helyzet

Az e-hulladékok többségét a kiöregedett háztartási nagygépek, mint a mosógépek, mikrohullámú sütők, hűtők, stb. teszik ki, viszont a szórakoztatóelektronikai (pl. tévé vagy hifi), illetve a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök (pl. PC, laptop, tablet, mobiltelefon) is komoly mennyiséget jelentenek. A Magyarországon forgalomba hozott elektromos és elektronikai cikkeknek 59,1 százalékát teszik ki a háztartási nagygépek, 10,5 százalékát pedig a háztartási kisgépek (mint pl. a vízforraló). A fogyasztói berendezések 9,6 százalékot, az IT és telekommunikációs eszközöt 9,4 százalékot jelentenek. További 6 százalékot tesznek ki elektromos és elektronikus szerszámok, és 4,2 százalékot a lámpák. A legkevesebb mennyiséget a gyógyászati segédeszközök (0,7 százalék), sport berendezések és elektronikus játékok (0,6 százalék) teszik ki.

Magyarországon 6 kilogram e-hulladék jut fejenként a lakosokra a 2016-os adatok szerint, mely egyre növekvő tendenciát mutat: 2008-ban még csak 4,5 kg/fő volt a magyar termelés.