Ezek a legtöbbet hamisított áruk Magyarországon: tömegek állnak sorba értük

Továbbra is gondokat okoz Magyarországon a hamis termékek megvásárlása. A kétes eredetű áruk beszerzésével kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy nem történt jelentős elmozdulás 2010 óta. Az idei eredmények alapján ugyanakkor az is megállapítható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különböző termékkategóriák iránt- derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából.

A megkérdezettek 15 százaléka például vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. Konkrét termékcsoportokra rákérdezve a válaszadók jól emlékeztek vásárlásaikra, Így 23 százalékuk jelezte, hogy egy vagy több alkalommal nem megbízható forrásból származó terméket vásárolt a felmérést megelőző egy évben. A "legkelendőbb" termék idén is a hamis ruha volt 18 százalékos aránnyal, amit a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal. Hamis gyógyszereket pedig mindösszesen 1 százaléknyian vásároltak. Enyhén javuló tendenciáról tanúskodik, hogy a fogyasztók aránya a hamis illatszerek, adathordozók és az élelmiszerek esetében kisebb mértékben csökkent tavaly óta.

A hamis termékek vásárlásának körülményeivel és motivációival kapcsolatban általánosságban kiderült, hogy a válaszadók közel kétharmadának (62%) döntésében  az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk "olcsó volt". Amíg a ruházati cikkek és az illatszerek vásárlóinál a hamis termék választásának elsődleges motivációja az ár volt (68, illetve 80 százalékban), addig az élelmiszerek, számítógépes programok és gyógyszerek esetében az interjúalanyok leginkább azért vették meg a hamis terméket, mert úgy vélték, hogy "nem volt gond annak minőségével".

- mondta el Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

Aki hozzátette: optimizmusra ad okot ugyanakkor az a tény, hogy évről-évre nő azon válaszadók aránya, akik pusztán az alacsonyabb ár miatt már nem vennének hamis terméket.  

Ez a ruházati cikkek esetén enyhe visszaesést jelent tavalyhoz viszonyítva (66%), de az illatszereknél és kozmetikumnál ez már 85 százalék, a letölthető számítógépes programoknál, valamint az élelmiszereknél és italoknál 85-85 százalék, a gyógyszerek esetében pedig rendkívül magas, 95 százalékos elutasítási arányt regisztráltak az elemzők.

A válaszadók szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel csaknem kétharmaduk (60%) bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, egyharmaduk (33%) pedig a fogyasztót is felelősségre vonná. Tavaly óta változatlan azoknak az aránya, akik a jelenleginél keményebben lépnének fel a hamisítókkal szemben. A megkérdezettek 63 százaléka a mostaninál szigorúbban büntetné a hamisítókat, viszont százalékuk megengedőbb lenne velük szemben. 70 százalék szerint fontos a gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzés, míg csupán 9 százaléknyian vannak azok, akik nem értenek egyet ezzel.

Továbbá a megkérdezettek 43 százaléka szerint a hamisítás veszélyes, míg 26 százalékuk nem tekinti a problémát annyira veszélyesnek, mint amennyire riogatnak vele. Emellett viszonylag jelentős a bizonytalanok aránya (31%) is. Úgy tűnik tehát, hogy a kérdésben nem egyértelmű a lakosság állásfoglalása. Ennek a jelenségnek ugyanakkor ellentmond, hogy a megkérdezettek 57 százaléka érzékeli a hamisítás munkahelyekre gyakorolt negatív hatását.