Úgy költekezünk, mintha nem lenne holnap

2017 első félévében a háztartások fogyasztási kiadása 540 milliárd forinttal emelkedett a korábbi időszakhoz képest. Ez - változatlan árakon számolva - 4,4 százalékos bővülést jelent 2016 első félévéhez képest. A családi költekezés legnagyobb szeletét jelentő bolti kiskereskedelem is ezt megközelítő ütemben emelkedett első félévben, 3,9 százalékkal. Az ütemkülönbség kisebbnek tűnik ugyan, de egy szerkezetváltozást is jelent, mivel a fogyasztás kiskereskedelem melletti más területei valamivel gyorsabb mértékben növekedtek (például utazás, szabadidő eltöltés költekezései). Mindez azt is jelenti, hogy a megtermelt GDP értékének, a 17600 milliárd forint felének megfelelő összeg ki is folyt a családok pénztárcájából - írja a Blokkk.com.

A háztartások teljes fogyasztása egyébként nagyobb a fogyasztási kiadásoknál, mivel értékét növelik a különféle természetbeni juttatások, közösségi fogyasztás, így mindezek értéke együttesen 12700 milliárd forint volt 2017 első félévében. Így a teljes fogyasztás értéke a GDP 70 százaléka felett mozog.

A béreknek a költekezésnél kétszer nagyobb növekedési üteme azért azt is jelenti, hogy a vastagabb hó végi borítékból nem megy minden fillér a boltba, vagy a vendéglőbe. Ráadásul árnyaltabb a kép azért is, mivel az egyes földrajzi térségeket nézve nagyok a jövedelmi különbségek, így eltérőek a családok költekezési szokásai is.

A bolti kiskereskedelem részarányának mérséklődését jelzik a korábbi évek adatai is annyiban, hogy 2017 első félévének 53-54 százalékos részaránya kisebb a korábbiaknál.