Még a New York Times is a magyar élelmiszerbotrányon pörög

A New York Timesnak egy szlovák házaspár mesélt a jelenségről. A 31 éves Simona Budinska nem talált laktóz mentes termékeket a helyi élelmiszerboltban, ezért a férjével szétnéztek az osztrák üzletekben is, ahol viszont bőséges választékot találtak. De azt is észrevették, hogy azoknak a termékeknek az összetevője is más, amelyek Szlovákiában is kaphatók.

- mondták az amerikai lapnak. A cikk írója szerint a régiónkat úgy kezelik, mint az Európai Unió családjának mostoha gyermekét, és ezen nem segít az sem, hogy itt magas a korrupció, alacsonyak a bérek, és olyan közszolgáltatások színvonala is, mint az oktatás, valamint az egészségügy. Másodosztályú állampolgároknak kezelik a térség lakosait a gazdagabb nyugati szomszédok. A múlt hónapban Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország odáig ment, hogy felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják ki a panaszokat.

- mondta a lapnak Daniel Prokop a Medián prágai marketing ügynökségének társadalmi és politikai kutatások vezetője. Az élelmiszergyártók és az iparági elemzők rámutattak, hogy gyakori jelenség, hogy a termékek összetevői országonként változnak, néha előnyben részesítik a helyi termelőket, olykor jobban törekednek a helyi ízekre, és igen, néha a profit növelése érdekében olcsóbb összetevőkkel dolgoznak. Egyes szakértők szerint tendencia is, hogy a fogyasztók keresik a "személyre szabott" ízeket a homogén termékekkel szemben.

A cikk szerzője szerint viszont a kelet-közép-európaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy most más a helyzet. Az Európai Unió közös piac, és azt várják, hogy mind a 28 tagállamban egyforma legyen az élelmiszerek minősége. A szlovák mezőgazdasági miniszter azt mondta, nem engedik, hogy a polgáraikat másodrangúnak tekintsék, elvárják, hogy ugyanazt a minőséget adják a gyártók, mint más országoknak. De Szlovákia mellett a cseh, lengyel és magyar populista vezetők is meglovagolták a termékbotrány adta lehetőségeket.

Az Európai Parlament cseh képviselője is elvégzett egy tesztet, és elmondása szerint valóban voltak különbségek az összetevők minőségében. A Mövenpick vanília fagyija, a Carbonell extra szűz olívaolaja, és a Heinz ketchup egyforma volt Németországban és Csehországban. Viszont a Rama margarinnak alacsonyabb volt a zsírtartalma, és több nagy üdítőmárkánál fruktózt használtak édesítésre, szemben a német piacra szánt termékekkel, ahol cukrot használtak.

Bár egyelőre még csak a német és a cseh, valamint a szlovák és az osztrák termékek egy részét hasonlították össze, és a kutatásból csak egy kis ízelítő jelent meg, a régió vezetői egy átfogó, minden tagországot érintő vizsgálatot szorgalmaznak, hogy meghatározzák, mennyire elterjedt jelenségről van szó.