26 ezer bolt ment tönkre: durván nőtt a forgalom

Az elmúlt évtizedben, 2005-2016. között sokat változott a magyar bolti, áruházi kiskereskedelem. Az értékesítőhelyek száma több mint 26 ezerrel csökkent, ma már 130 ezer alatt mozog a számuk (a benzinkutakat és az autókereskedéseket nem számítva). Ezzel egy időben a nagyáruházak száma gyarapodott, mind az élelmiszerek, mind a különféle iparcikkek kereskedelmében. Ezt jelzik azok a KSH adatok, melyek szerint a boltszám csökkenésével párhuzamosan a kiskereskedelmi hálózat alapterülete és a boltok átlagos alapterülete nőtt. Mindez a kisboltok térvesztését mutatja, hiszen a bezárt üzletek közülük jutottak a végleges redőnylehúzás sorsára.

A nagyobb alapterületű áruházak sajátossága a korszerűbb eszközök, értékesítési módszerek alkalmazása, amivel gyorsítják a vásárlók kiszolgálását és természetesen költségeket is megtakarítanak. (Így az sem véletlen, hogy a nagyáruházak átlag feletti béreket tudnak fizetni.) A kiskereskedelem hatékonyságának egyik mutatója az egy négyzetméterre jutó forgalom, amihez kapcsolódik az egy boltra eső bevétel is. Nos, a számítások azt mutatják, mindkét mutató nagyot ugrott egy évtized alatt.

A kiinduló időszakhoz képest nőtt a boltok, áruházak árbevétele (folyó áron számolva), de hát ezt könyvelik el a cégek is, ezután fizetnek adót és ebből fedezik a különféle költségeiket is. Nos, 2005-2016. között a következők szerint változott a boltok száma, alapterülete és árbevétele:

A nagyáruházak árnyéka

A sarki fűszeres és a hipermarket is azért ügyködik, hogy nagyobb bevételt érjen el, mint a működéséhez szükséges költségek és a kötelező adók összege. Ez természetes is, hiszen ez minden vállalkozás célja szerte a világban. A mozgástere azonban nyilván sokkal kisebb - ha van egyáltalán - egy kisboltnak, mint egy nagyáruháznak. Az elmúlt években döntő volt a piaci versenyben az alkalmazható korszerű technológia, technika és ez napjainkban is meghatározó. A baj csak az, hogy egy kisbolt nehezen jut hozzá a korszerű technikához, legfőképpen elegendő befektetni való pénz hiányában.

Ez rá is nyomta bélyegét - nemcsak itthon, hanem világszerte sokfelé - a kisboltok fejlődésére. A nagyáruházakat korlátozó szabályok, például a plázastop, akkor ér valamit, ha közben javulhat, korszerűsödhet a kisbolt, lefaragva valamennyit a versenyhátrányából a korszerű technika beállítása révén. Hát ebből sajnos sok hiányzik, így a kisboltok kedvezőtlen technológiai, technikai helyzete csak szűk körben javult, a többségé konzerválódott, a napi bevételből éppen csak futja a másnapi készlet beszerzésére, vagy még arra sem. A fejlesztési lehetőségek hiánya előbb-utóbb bukáshoz vezet, még kicsiben is.

A boltok, áruházak hatékonyságát, termelékenységét jelző mutatók, az egy négyzetméterre jutó forgalom és az egy boltra eső bevétel nagyot ugrott az elmúlt évtizedben, elsősorban az élelmiszerkereskedelemben. Itt megkétszereződtek ezek a mutatók, ami nem véletlen, mivel azt is jelzi, hogy ezen az áruterületen a legélesebb a verseny. Az iparcikkek kereskedelmében is azért jelentősebbnek minősíthető az emelkedés, de messze nem annyi, mint az élelmiszerboltok körében. Az iparcikkek kereskedelmének mások a sajátosságai, ez is magyarázat a különbségre, például számos árucsoportban kisebb alapterületen is elférnek a korszerű boltok.