Kiderült, mennyi pénze van a világ leggazdagabbjainak

A leggazdagabb 62 ember vagyona 2010 óta 44 százalékkal gyarapodott, míg a világ szegényebbik felének jövedelme 41 százalékkal csökkent. A szupergazdagok közül 53 férfi, közel felük az Egyesült Államokból való, 17 Európából, a többiek pedig olyan országokból, mint Kína, Brazília, Mexikó, Japán és Szaúd-Arábia.

 - írja Winnie Byanima, az Oxfam igazgatója a jelentéshez fűzött nyilatkozatában.

A kiváltságosok vagyonából mintegy 7,6 billió dollár offshore adóparadicsomokban csücsül, holott ha megfizetnék az adót a vagyonuk által generált jövedelem után, évente 190 milliárd dollárral több állna a világ kormányainak rendelkezésére - idézi Gabriel Zucmannak, a kaliforniai egyetem adjunktusának becslését.

Az afrikai gazdagok offshore vagyona miatt évente kieső, mintegy 14 milliárd dollár (közel 4000 milliárd forint) adóbevétel elegendő lenne olyan egészségügyi beruházásokra, amelyekkel évente 4 millió gyermek életét lehetne megmenteni, s elegendő tanítót lehetne alkalmazni ahhoz, hogy minden afrikai gyermek iskolába járhasson.

- hangsúlyozza Byanima.

Adókötelezettségeik behajtása - fűzi hozzá - létfontosságú lenne, ha a világ vezetői teljesíteni akarják azt az ígéretüket, hogy 2030-ra felszámolják a szegénység szélsőséges formáit, s ez csak az egyike annak a 17 célkitűzésnek, amelyet az ENSZ tavaly szeptemberi fenntartható fejlődési csúcstalálkozóján fogadtak el.

Bár a mélyszegénységben élők száma 1990 és 2010 között a felére csökkent, a népesség legszegényebb 10 százalékának éves jövedelme kevesebb mint 3 dollárral nőtt az elmúlt negyed évszázadban.

A Reuters által ennek kapcsán idézett OECD-adatok szerint a mélyszegénységben élők száma 650 millió fővel csökkent 1981 óta, annak ellenére, hogy a világ népessége azóta 2 milliárddal növekedett. E változás a döntő része ugyanakkor Kína fellendüléséből ered, ahol ez idő alatt félmilliárd ember emelkedett ki a mélyszegénységből.

A növekvő egyenlőtlenség mögött meghúzódó legfőbb tendenciák egyike az Oxfam szerint az, hogy a nemzeti jövedelemnek szinte az összes fejlett és fejlődő országban egyre kisebb része kerül a dolgozókhoz, s egyre nő a szakadék a legnagyobb és a legalacsonyabb fizetések között. A probléma kapcsán a jelentés a minimálbérek emelését szorgalmazza, s az Egyesült Államok példáját elemezve megállapítja, hogy ez pénzt pumpálna a helyi gazdaságba, és megtakarítást eredményezne az alacsony keresetűeknek juttatott szövetségi támogatások csökkenése révén.