A rendőrség is tehetetlen: tovább árulhatják a veszélyes élelmiszereket

Egy hete közöltünk képriportot  arról, hogy Budapesten, a Nagyvárad-téri aluljáróban láthatóan engedély nélküli árusok kínálták portékájukat - leginkább zöldséget, mézédes narancsot. Az árusokat nem csak a térfigyelő kamerák nem zavarták, hanem az sem, hogy néhány lépésnyire tőlük, a metró bejáratánál közterület-felügyelők, rendőrök dolgoztak.

Több hatóságot is megkerestünk az ügyben: a Fővárosi Közterület-Felügyeletet mellett az élelmiszer-biztonsági hatóságnak, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak is feltettük kérdéseinket. Meglepő, de gyakorlatilag sem a rendőrök, sem a közterület-felügyelők nem tudnak fellépni az alkalmi kofákkal szemben.

BRFK: a rendőrök nem intézkedhetnek

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lapunkat arról tájékoztatta, hogy a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről alapján a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása az illegális árusokkal szembeni fellépésre. Hozzátették ugyanakkor, hogy amennyiben a rendőrség bármilyen hatáskörébe tartozó szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, megteszi a szükséges intézkedéseket.

Az Aldi és a Lidl titkai: a magyar vásárlók csak néznek... - KATTINTS!

Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Sajtószolgálatának lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy az ilyen árusokkal szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal járhat el jogsértés esetén, attól függően, hogy milyen jellegű kereskedelmi tevékenységet végez az elárusító személy, nyugta/számla adási kötelezettségének eleget tesz vagy sem. Az Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal a termékek (elsősorban élelmiszerek) árueredetének igazolása hiánya esetén járhat el.

A tavaly november 15-én hatályba lépettAlkotmánybíróság-határozatban foglaltak miatt nem tud intézkedni a közterületet használati megállapodás nélkül - bármilyen célból igénybe vevő - személyekkel szemben, mivel intézkedésének nincs jogalapja. (Ezt a jogalapot helyezte hatályon kívül az idézett AB határozat, amikor megsemmisítette a helyi önkormányzatok azon felhatalmazását, hogy például az ilyen cselekményeket úgynevezett tiltott, közösségellenes magatartásként fogalmazhassák meg és szankcionálhassák.)

Tavaly november előtt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhatott ki, illetve lefoglalhatta vagy elkobozhatta a jogsértéshez eszközül használt tárgyakat/dolgokat, így a közterület-használati megállapodás nélkül árusított termékeket is. Azóta viszont intézkedésre jogalapot adó jogsértés (és szankció) hiányában nem intézkedik a felügyelő ilyen esetben. Ugyanakkor - mint megtudtuk- a közterület-felügyelőknek rendőrt sem kötelező hívni, mivel a rendőr sem tud intézkedni ilyen esetben.

Megbetegedéseket okozhatnak

Az utcai árusok elleni küzdelem leghatásosabb eszköze az lenne, ha senki nem vásárolna tőlük - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Demetrovics Pál, a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának élelmiszer-biztonsági igazgató-helyettese, aki szerint a hatóságok is csak összehangolt, egyidejű fellépéssel tudják ideig-óráig megállítani az ilyen illegális tevékenységet. Az ellenőrzésekben az élelmiszer-biztonsági szakemberek mellett az adóhatóság, a közterület-felügyelet munkatársai és a rendőrség is részt szokott venni, a kiszabott bírság azonban ritkán jelent elrettentést. Az ellenőrök a rajtaütéseknél felveszik a jegyzőkönyvet, elkobozzák a termékeket, a kiszabott büntetést azonban az árusok a legtöbb esetben egyáltalán nem fizetik be, sőt, sok esetben személyazonosságuk igazolása sem könnyű.

Az élelmiszer-biztonsági szakember szerint az aluljárókban forgalmazott termékek eredete a legtöbb esetben ismeretlen: az édességeket, csokoládékat általában már a fogyasztási idő lejárta után értékesítik, a zöldség- és gyümölcsfélék származási helyét sem tudják igazolni. Sokszor maguk az alkalmi kofák tesznek arról, hogy az általuk kínált termékek beazonosíthatatlanok legyenek.

Demetrovics Pál hozzátette: ezek a termékek súlyos megbetegedéseket okozhatnak, részben a lejárt szavatosság, az ismeretlen eredet miatt (például azt sem lehet tudni, milyen vegyi anyagokkal kezelték a gyümölcsöket), részben pedig az alapvető higiéniai előírásokat is nélkülöző tárolás, szállítás, árusítás miatt. Komoly fertőző betegségeket kockáztat az, aki az aluljárók kartondobozairól vásárol.