Virsli 250 forintért: akarod tudni, miből készült?

A pépes massza - állagából kifolyólag - csak sejteti az összetevőket, melyeket a termék csomagolásán részletesen is megtalálhatunk. A legolcsóbb termékek jellemzően 40 százalék körüli baromfi húspépet tartalmaznak (a juhbeles és a Bécsi virsli esetében ez az arány sertéshúsból 60-80 százalék), ezt egészítik ki ivóvízzel, konyhasóval és fűszerekkel.

A termékek tartalmaznak még sertésbőrkét (élelmiszeripari szakemberek szerint a bőrke ugyanolyan értékes fehérjeforrás, mint az izomfehérje), szalonnát, szóját, keményítőt, ízfokozót, dextrózt, stabilizátort, E331-et (nátrium-dihidrogén-citrátot), E450-et (kálium-bifoszfátot), antioxidánsként E300-at (aszkorbinsavat), tartósítószerként E250-et (nátrium-nitritet), valamint a (mű)belet és némi füstöt. A virsli nyomokban tartalmaz allergéneket, laktózt és glutént is.

Bár az akciós újságok tanúsága szerint idén kivételesen nem találtunk a 200 forintos lélektani határ alatt a szilveszteri vacsoraasztal kedvencéből, azonban idén is megtalálhatóak a legolcsóbb termékek a legnagyobb áruházláncok kínálatában. A legnagyobb hazai áruházláncban, a Tescoban például már 248 forintért vehetünk egy kilót a közkedvelt virsliből. A Cora sem marad le a legolcsóbb ajánlatokkal, náluk 299 forintért mérnek egy kilót, míg az Auchanban már 359 forintot kóstál a legolcsóbb főzni való.

Itt a lista: ezek a legjobb és a legrosszabb virslik

A virsli előállítását a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza; ha a terméket ezzel a megnevezéssel hozzák forgalomba, minőségének meg kell felelnie az előírásban rögzített elvárásoknak. Éppen ezért az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága 40 féle virsli kedveltségi vizsgálatát végezte el november folyamán.