Kevesen keresik tudatosan a hazai élelmiszereket

A Hungarikum Szövetség megbízásából a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszéke idén ősszel felmérést végzett a magyar élelmiszertermékek hazai kiskereskedelemben betöltött arányáról.

A 12 legnagyobb - 3 hazai és 9 nemzetközi tulajdonú - Magyarországon tevékenykedő kereskedelmi lánc egy-egy véletlenszerűen kiválasztott egységében lefolytatott egyszeri állapotfelvétel során 10 termékcsoportot (húskészítmény, tálcás baromfihús, tálcás sertéshús, tojás, joghurt-kefir- tejföl, sajt-sajtkészítmény-túró, tej, zöldség-gyümölcs, méz, lekvár) mértek fel. A termékcsoportok kiválasztásánál meghatározó szempont volt, hogy az idetartozó termékek előállíthatók legyenek Magyarországon is (tehát például a déligyümölcsök, illetve nem-szezonális árucikkek nem szerepeltek a felmért termékek között).

Dr. Podruzsik Szilárd, a Corvinus Egyetem docense a kutatás eredményeit ismertetve elmondta: Egy objektív viszonyítási rendszer kialakítása érdekében minden olyan élelmiszert hazainak tekintettek, amelynek csomagolásán előállítási/származási helyként Magyarország volt feltüntetve. (Így például magyarnak tekintették a holland sertés húsából Magyarországon készült hústermékeket is.)

A felmérés eredményeképpen a különféle termékkategóriákban igen eltérő hazai beszállítói részarányt mértek. Míg egyes termékcsoportoknál - például a tálcás húsoknál, illetve tojásnál - ez az arány 90% feletti volt, másoknál így például a tejtermékek esetében - a friss tej kivételével - a hazai eredetű termékek aránya alig haladta meg az 50%-ot.

Szintén szembetűnő, hogy komoly különbség tapasztalható a hazai tulajdonú és a nemzetközi tulajdonú láncok magyartermék-kínálata között. A hazai láncok a vizsgált kategóriákban 82,01%-ban tartottak magyar márkákat, míg a nemzetközi láncoknál ugyanez az arány csaknem 10%-kal alacsonyabb szintet - 72,84%-ot - ért el.

A felmérés negatív győztese - a legtöbb külföldi áruval - az Aldi, a Lidl és a Penny market lett, míg a legtöbb hazai árut a Match, illetve a CBA és a Coop áruházaiban találták.

Tudatosan keressük a hazait?

A felmérés készítőinek szakértői véleménye szerint jelentős változást az eredményezhetne a jelenlegi piaci viszonyok között, ha élelmiszeriparunk legalább a környező országoknak megfelelő köz-és adminisztratív terhek mellett tevékenykedhetne, illetve a hazai fogyasztó tudatossága folyamatosan a magyar termékek keresletének irányába mozdulna el. Felmérések szerint az elmúlt években mérhetővé vált egy olyan - 10%-nál még nem nagyobb - szegmens a magyar társadalomban, amely keresi a hazai termékeket, és bizonyos határokig elfogadja ezek magasabb árát, ha érzékel olyan hozzáadott értéket, amely fontos számára.

A hozzáadott értékek köre általában a kiemelkedő minőség, az élelmiszerbiztonság, illetve a hazai gazdaság támogatását, illetve ezek kombinációit fedi le. A magyar termékekhez lojális fogyasztás nem elsősorban a jövedelem függvénye, hanem jelentős befolyással bír a nem, az életkor, illetve a végzettség is.

A felmérés készítői úgy vélik, a magyar termékekhez lojális fogyasztói réteg szélesítése fontos feladata az élelmiszerlánc szereplőinek, hiszen a stabil hazai értékesítési bázis még a nemzetközi piac felé orientálódó nagyobb vállalatoknak is fontos, a kisebb vállalatok számára pedig létszükséglet lehet. Ugyanakkor a magyar termékekhez lojális fogyasztási magatartás tágabb társadalmi szintű érdekeket is szolgál - mint például a munkahelyteremtés vagy a vidékfejlesztés.

Vezető hírünk (szavazással): Nem árt tudni, pedig sok frankhiteles nem számol ezzel!