Európa legboldogabb országai: eddig tévhitben éltünk

Az OECD legújabb jelentése alapján bátran kijelenthető: az északiak boldogabbak a dél-európaiaknál, miután Dánia, Finnország, illetve Hollandia vezeti a legboldogabb országok listáját. Európán kívül Új-Zéland, illetve Kanada a nyolcadik, illetve hatodik helyen végzett, Svájc a hetediken, Belgium pedig a tizediken.

Dániában irigylésre méltóan alacsony a munkanélküliségi ráta, a gazdasága relatíve egészségesnek mondható a maga 68 ezer dollár feletti egy főre jutó GDP-jével, és a lakosság többsége elégedettnek vallja magát az életminőségével, amiben nem is számít romlásra a közeljövőben.

A felmérés során tulajdonképpen ez utóbbira, a szubjektív jólétre voltak kíváncsiak, vagyis arra, hogy életükben inkább a pozitív élmények, érzések dominálnak-e, vagy a negatívak. Ehhez egy tavalyi Gallup kutatás eredményeit használták, amiben 140 ország vett részt.

A résztvevőktől többek között olyanokat kérdeztek, mint hogy csináltak-e valami olyat előző nap, amit élveztek, vagy amire büszkék voltak, tanultak-e valami újat, vagy figyelt-e rá környezete.

Minden egyes országban, reprezentatív mintavételt követően 1000, 15 év feletti embert kérdeztek meg, és a válaszokat 1-től 100-ig terjedő skálán értékelték. Az összátlag végül 62,4 pont lett.

Hogy mégis miért értek el az észak-európai országok magasabb pontokat? Az OECD társadalompolitikai részlegének vezető elemzője szerint az adott ország gazdasági helyzete most igen fontos szerepet játszik az emberek szubjektív jólétében.

A válság ugyanis szinte minden országtól áldozatokat követelt, azonban a legmagasabb pontokat elérő államok továbbra is a legnagyobb az egy főre jutó GDP-vel büszkélkedhetnek.

Persze a gazdasági, anyagi jólét nem volt elegendő a legboldogabb ország címhez: Norvégia a maga közel 100 ezer dolláros egy főre jutó GDP-jével csak a kilencedik helyen végzett, szemben Új-Zélanddal, ahol ugyan csak 30 ezer dollár jut egy főre, mégis több mint 76 pontot szereztek a 100-ból.

Életük során az emberek általában egyre több vagyonra tesznek szert, a boldogságérzetük mégsem nő ezzel arányosan, azt sokkal inkább a család, illetve az egyéb közösségekhez való tartozás határozza meg.

Az OECD felmérés összefüggést talált a boldogság és a munka-magánélet közötti megfelelő egyensúly megléte között is. A skandinávok ugyanis amellett, hogy igen magas egy főre jutó GDP-vel rendelkeznek, nem dolgoznak többet heti 37 óránál, szemben mondjuk Kínával, ahol több mint heti 47 órát robotolnak az emberek.

A munkanélküliség szintén rossz hatással van az emberek közérzetére, hangulatára. Közgazdászok szerint stabil gazdasághoz ugyanis 4 százalék körüli munkanélküliségi rátára van szükség.

A tízes listát kiegészítve Írország az ötödik, Svédország a negyedik helyen végzett.