Gigabukás a románoknál: a magyar kormány jobban számolt?

Nagyjából 140 milliárd eurónyi (50 ezer milliárd forintnyi) áfa-bevétel veszett el az EU-ban 2018-ban. Bár az Európai Bizottság összegzése szerint a számok javulást mutattak a korábbi évekhez képest, a koronavírus miatt vélhetően rosszabb lesz a helyzet a következő években. A számokat az előre prognosztizált áfa-bevételek és a tényleges számok alapján állapítják meg. Kiderült, hogy a legnagyobb különbség a vizsgált évben Romániában volt, ahol 33,8 százalékkal kevesebb pénz folyt be az áfából, mint amit vártak, ezzel szemben Svédországban csupán 0,7 százalék volt a különbség.

Magyarország viszonylag jól áll, nálunk 8,4 százalék volt a különbség, mialatt a cseheknél például 12 százalék, az osztrákoknál kilenc, a lengyeleknél pedig majdnem tíz százalék a deficit. Sőt, Szlovákiában ötödével kevesebb áfa folyt be, mint amit terveztek. Ellenben Szlovénia és Horvátország nagyjából tartotta a terveket (3,8 illetve 3,5 százalékos volt az eltérés).

Konkrét összegek tekintetében messze Olaszország vezet, ahol a tervezettekhez képest 35,4 milliárd euró (12 600 milliárd forint) lett a kiesés, de az Egyesült Királyságban is 23,5 milliárd eurót (8 400 milliárd forint) nem szedtek végül be. Németországban 22 milliárd euróval (7 800 milliárd forint) lett kevesebb az áfabevétel, mint várták. Magyarországon kerekítve 1,2 milliárd eurónyi (428 milliárd forint) áfabevétel esett ki.

Miből mennyit fizetünk?

A magyar állam a kiadásokat hozzávetőleg 85-95 százalékát fedezi a különféle adókból, járulékokból. Az általános forgalmi adó (áfa) Magyarország második legjelentősebb adóbevétele: az áfából idénre 4968 milliárd forintos bevételt prognosztizált a költségvetés, ennél több csak a tb-járulékokból folyik be a költségvetésbe, majdnem 5600 milliárd forint. A harmadik legnagyobb bevételi lábat a személyi jövedelemadó adja, a KSH táblázata szerint 2020-ra 2609 milliárd forintot várt a kabinet ebből az adónemből.

Komoly bevételi forrás még a jövedéki adó, amelyet a többi mellett az üzemanyagok, az alkohol és a dohánytermékek után kell fizetnünk az államnak. Összességében ennek több mint kétharmada származik az üzemanyagok után fizetett összegekből, a maradék egyharmad megoszlik az alkohol, a cigi, és a többi járulékköteles termék között.

Világbajnok magyar áfa

Az európai összegzés szerint Magyarországon a legmagasabbak az áfaterhek az egész kontinensen: 27 százalékos áfakulcsunkat csak a dánok, horvátok, svédek (25%), illetve a görögök és a finnek (24%) közelítik meg. 11 tagországban 20, vagy annál kevesebb százaléknyi sápot vesznek le.

A legkevesebbet a németeknél, ott 16 százalék az áfa, de Luxemburgban (17%), Máltán (18%), Romániában és Cipruson (19-19%) is húsz százalék alatt van az áfa mértéke.