1 °C Budapest
7 pecsét alatt őrzött lista: ezek az üzletláncok építkezhetnek Magyarországon

7 pecsét alatt őrzött lista: ezek az üzletláncok építkezhetnek Magyarországon

2018. július 19. 05:46

Bő egy éves jogi huzavona után tett eleget a Pénzcentrum közérdekű adatigénylési kérelmének a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal. Mutatjuk, ki kapott felmentést a Plázastop néven elhíresült törvény alól, illetve kinek tiltották meg a fejlesztést a 2015. szeptember 24. és 2017. március 31. közötti időszakban.

Újabb bő egy éves jogi huzavona után végre eleget tett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (HBMK) a Pénzcentrum Plázastop néven elhíresült törvény (lásd alább keretes írásunkat) alóli felmentési kérelmekkel, illetve azokhoz kapcsolódó szakhatósági állásfoglalásokkal kapcsolatos, ismételt közérdekű adatigénylési kérelmének. Az ügy pikantériája, amely egyben kiváló látlelet a magyar jogrendszer működéséről, hogy ezt a kört ugyan már egyszer lejátszottuk a hivatallal, ők mégis újra megtagadták folytatólagos adatokra irányuló kérésünket.

Emlékeztetőül: ahogy arról 2017. április 20-án megjelent cikkünkben beszámoltunk, 2015 folyamán tereltük elsőként jogi útra adatigénylési kérelmünket, akkor a 2015. február 1. és 2015. szeptember 23. közötti időszakra vonatkozó felmentési kérelmekre voltunk kíváncsiak. Keresetünket 2017 áprilisában - első majd másodfok után - a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság hagyta jóvá, amelynek a HBMK maradéktalanul eleget tett. Mint arról beszámoltunk, a vonatkozó időszakban a hivatal 19 kérelemből 18 esetben hozzájárult, egy esetben pedig megtagadta a Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmeket.

A Kúria ítéletével a kezünkben már bátrabban fordultunk 2017. április 4-én újra a Kormányhivatalhoz, folytatólagos adatokat kérve, meglepetésünkre azonban a HBMK május elején újra elutasította az igénylést. A Korábbi jogi ügymenet tapasztalataira támaszkodva még 2017 júniusában indítottunk keresetet, amelyet első fokon és másodfokon is helyben hagyott a bíróság, és kötelezték az alperest az adatigénylés teljesítésére. Ennek - kisebb elektronikus levelezésben felmerült malőrt követően - néhány nappal ezelőtt eleget is tett a Kormányhivatal. A teljes jogi hercehurcához ajánljuk figyelmedbe a Debreceni Törvényszék "9.G.40.062/2017/13." számú ítéletét.

Mi az a Plázastop-törvény?

A Plázastop néven elhíresült törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítása. A törvénymódosítás lényege rendkívül egyszerű volt: megtiltották Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését. A 2012 januárjától hatályos módosítás eredetileg 2014. december 31-én került volna kivezetésre, a parlament végül - az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére - mégis a moratórium meghosszabbításáról döntött. Az 2015-től hatályos új Plázastop-törvényben ugyanakkor könnyítést jelentett, hogy az eredetileg 300 nm-es határt kitolták 400 nm-re. Továbbá, ahogy az eredeti törvényben, úgy az új szabályozásban is hagytak egy kiskaput: 2014-ig a kereskedelemért felelős miniszter adhatott felmentést a törvény alól; 2015-től pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el országos illetékességgel a felmentésért folyamodók ügyében.

18 hónap mérlege: 54 igen, 11 nem!

A jogi bevezető után jöjjenek a tények. Folytatólagos adatigénylési kérelmünkben a 2015. szeptember 24. napja és 2017. március 31. napja közötti időszakot jelöltük meg, amely alatt a Kormányhivatal 65 kérelemből 54 esetben hozzájárult, 11 esetben pedig megtagadta a Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmeket. Ha regionális bontásban nézzük a kérelmeket, akkor jól látható, hogy a legtöbben Budapesten (18), illetve Pest megyében (16) folyamodtak hozzájárulásért, míg négy megyében - Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy - nem volt próbálkozás sem.

A Pénzcentrum birtokában lévő szakhatósági állásfoglalásokat lapozgatva pedig már az is feltűnik, hogy a jelzett időszakban főként már meglévő építmények bővítésére, felújítására vagy profilváltásával kapcsolatban nyújtottak be kérelmeket a hivatalhoz. Az ismertebb nevek közül ilyen például a GABLINI Vagyonkezelő Zrt., amely budaörsi autószalonjának, illetve szervizének bővítésére kapott hozzájárulást; vagy a Budathlon Kft., amelynek a győri Decathlon áruház bővítésére beadott kérelmét utasították el.

Az állásfoglalásokat böngészve viszont az is egyértelmű, hogy bővítés, felújítás vagy profilváltás kapcsán nem voltak tiltólistán a legismertebb hazai üzletláncok. A Lidl például ugyanúgy megkapta két budapesti (X. és XXII. kerület) boltjának átalakítására az engedélyt, mint például a COOP-okat üzemeltető UNIÓ COOP Zrt. De, ha már plázastop néven futott be a köztudatba a törvény, akkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a MOM Park bevásárlóközpont - azaz pláza - komolyabb belső átalakítása sem szúrta a szemét a hatóságnak; 4 különböző engedélyköteles munkálatra is áldásukat adták.

Na persze akadtak komolyabb új építésű beruházási kérelmek is a 2015. szeptember 24. és 2017. március 31. közötti időszakban. A hozzájárulást kapott kérelmek közül érdemes kiemelni például az IKEA Lakberendezési Kft.; az UNIO COOP Zrt., vagy épp a CBA-kat üzemeltető vállalkozások (CBA Kereskedelmi Kft.; C.B.A. MAGYAR Kft.) kérelmeit. A svéd bútoróriás esetében a soroksári áruházról van szó, míg a COOP Kisgyőrben, a CBA pedig Kistarcsán és a főváros XVI. kerületében építhet(ett) új élelmiszer áruházat.

Ezzel szemben a LIDL Magyarország Bt - hiába kapott engedélyt több átalakításra is - két új beruházását (Tata és Budapest XIII. kerülete) is visszadobta a hatóság. A szakhatósági állásfoglalások szerint az egyik fő gond ezekkel például az volt, hogy a "napi fogyasztási cikkek forgalmazása napi szinten számottevő vásárlói forgalmat, így jelentős gépjárműforgalom-növekedést generál, ami az érintett területen a levegő minőségének romlását okozza és növekvő zajterheléssel jár." Közérdekű adatigénylésünkből viszont az is kiderült, hogy a szóban forgó időszakban a többi ismert élelmiszer- és más multi nem állt sorba pofonért; nincs nyoma ugyanis beadványnak például se az ALDI, se a SPAR, se más lánc részéről.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy egy beruházásával ügyesen sakkozott a Lidl. Régóta cikkezik a sajtó ugyanis a budai Lidl-plázáról, és most már a kérelmekből is egyértelmű, hogy kinek is sikerült helyettük zöld lámpát kapni a fejlesztésre. A szakhatósági állásfoglalások között ugyanis feltűnik, hogy a 1027 Budapest, Csalogány utca 43. szám alatti, vegyes funkciójú ingatlanfejlesztés keretében megvalósuló, 1960 négyzetméteres élelmiszer áruházra az OTP Ingatlan Zrt. adta be a kérelmet. A bírálók pedig megállapították, hogy a "kereskedelmi építmény működésének hátrányos következményei a létesítésétől várható előnyöket nem haladják meg."

>>> A szakhatósági állásfoglalások letöltése! <<<

Érdekesség továbbá, hogy 4 magánszemély beruházási terve is szabad utat kapott a hivataltól. Koncz Benő terménykereskedő épületet álmodott Ceglédre; Erdélyi Gyula egy 39 lakást és 9 üzletet számláló fejlesztésre kapott hozzájárulást; de Mekis János békéscsabai használtruha üzlete; és a Hudák Miklós nevéhez köthető meglévő üzletház átalakítása, és bővítése is zöld lámpát kapott. Megtagadták ugyanakkor az építkezést Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzatától. A Dr. Tóth József vezette testület szolgáltatóházat nyitott volna a Klapka utca 17-19. szám alatt, de a szakhatóság szerint

A kialakítani tervezett üzletek végleges profiljának ismerete hiányában nem jelezhető pontosan előre a komplexum által várhatóan generált vásárlói és beszállítói forgalom, de a Bizottság forgalomnövekedéssel számol, amelyből eredő negatív hatások kezelésére a megvalósítás környezetében lévő úthálózat képességét aggályosnak találja. (...) Ugyancsak aggályosnak tartja a létesítés és a működés során, valamint a forgalomnövekedés következtében várható környezeti- és zajterhelésből származó kedvezőtlen élettani hatásokat. (...) Budapest XIII. kerülete kereskedelmileg nem ellátatlan

- írják többek között a szakhatósági állásfoglalásban.

NEKED AJÁNLJUK
Rengeteg munkavállaló készül most erre: már ezt is kaphatnak a bónusz mellé

Már csak pár hét van karácsonyig, így minden cégnél napirenden van a kérdés, hogy milyen formában köszönjék meg a dolgozók egész éves munkáját.

A Brancs megmondja: ezek kellenek, hogy megvalósítsd vállalkozás ötleted

A Brancs kampányait készítő szakemberekkel beszélgettünk arról, hogy mi a receptje egy sikeres vállalkozásnak.

Új őrület terjed Magyarországon: ez lesz 2023 slágere a magyar wellnessekben?

Nem csoda hát, hogy egyre több panzió igyekszik az egész szezon alatt különlegesebb programokat, lehetőségeket kínálni az arra utazóknak.

Valósítsd meg vállalkozói ötleted vevőid segítségével! (x)

Ha régóta motoszkál a fejedben egy világmegváltó ötlet, de eddig nem mertél belevágni, akkor most itt a tökéletes alkalom, hogy a tettek mezejére lépj.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. december 8. csütörtök
Mária
49. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?