Többet költünk rá, mint ételre: a rezsi után ez viszi el a legtöbb pénzt a magyaroktól

A kiadásaiknak 13,2 százalékát fordítják utazásra a magyarok az Eurostat tavalyi adatai szerint. Kiderült, 2017-ben a teljes magyar GDP 6,6 százalékát tették ki az emberek napi közlekedésének költségei. Számszakilag ez 8236,1 millió eurót jelent, átszámolva több mint 2,653 billió forintot.

Az uniós statisztikai hivatal szerint nagyjából hozzuk az EU-s átlagot, ami az összes költések 13 százaléka. Így egyébként a lakhatás után (ami 24,2 százaléka a kiadásoknak) az utazás kerül a legtöbbe az európaiaknak. A harmadik helyen az ételek és a nem alkoholos italok állnak 12,2 százalékkal.

A legtöbbet Szlovénbiában és Litvániában költenek az emberek utazásra (16,3 és 16 százalék), a harmadik helyen a Németek állnak 14,7 százalékkal. A skála másik oldalán Szlovákia (7,9 százalék), Csehország (10,1 százalék), Belgium (11,1 százalék) és Románia (11,2 százalék) állnak. A számokból kiderül, hogy a szlovákok kevesebb, mint feleannyit költenek egy évben utazásra, mint mi, és a bolgároknál is hasonlóan olcsó a közlekedés.

2007 és 2017 között jellemzően csökkent, vagy stagnált a közlekedési költések aránya az EU-ban. A 10 éves időszakban a legnagyobb csökkenést Romániában (a 2007-es 15,9 százalékról 2017-re 11,2 százalékra, 4,7 százalékkal), Cipruson (4,2 százalékkal, 17,2-ről 13,0-ra), Luxemburgban (3,8 százalékkal, 18,2-ről 14,4-re) és Bulgáriában (3,1 százalékkal, 17,0-ről 13,9-re). Nálunk nem is lett sokkal kevesebb, de nem is nőtt nagy mártékben ez a mutató.

Sok pénzt visz el a dugóban ácsorgás

Nem csoda, hogy egy rahedli pénzt kell elkölteni a közlekedésre, hiszen például a fővárosiak egy jelentős része tölti a reggeleit a dugóban - így a kocsik is többet fogyasztanak. Korábban a Pénzcentrum is megírta: Budapest 22 százalékos átlagos - és csúcsidőben mért 41-46 százalékos - torlódási faktorával a 41. helyre került Európa legzsúfoltabb nagyvárosának listáján - derült ki a TomTom navigációs szoftvereket gyártó cég nemzetközi kutatásából. A 43 európai térséget összehasonlító felmérésben csak Katowicében és a Ruhr-vidék keleti (dortmundi) részén mutattak ki a budapestinél kisebb zsúfoltságot.

EZ IS ÉRDEKELHET

A számok nem hazudnak: ekkora dugóban ülnek a budapesti autósok

Nem is annyira vészes a helyzet?

A vizsgált városok közlekedési leterheltségét egy úgynevezett "torlódási faktor" alapján hasonlítják össze, amely százalékban fejezi ki, mennyivel hosszabbodik a vizsgált menetidő az éjszakai (alacsony forgalmú) időszakhoz képest. Az 50 százalékos átlagos torlódási faktorral a román főváros bizonyult közlekedési szempontból Európa legzsúfoltabb városának, megelőzve Moszkvát (44%), Szentpétervárt (41%), Londont (40%) és Marseille-t (40%).